A hagyományos termelésről a "biológiai" gazdálkodásra való átállás 2-3 éves folyamatát, a kötelező előírások betartását, nemzetközi szabályzat szerint szigorúan ellenőrzik. A sikeres folyamat növényeknél akár egy évre rövidülhet, ekkor az előírások szerint, az ökológiai gazdálkodásra történő átállás időszakában készült" megjegyzéssel lehet forgalmazni a terméket. Az állatokat tilos forgalomba hozni az átállás 1,5 - 12 hónapja alatt.
Az ökológiai gazdálkodás lényegesen több, mint a vegyszermentesség. Alapelve, hogy a növények, állatok "előállítása" harmonizáljon a hely adottságaival, hogy a termelő-tenyésztő a lehető legkevésbé avatkozzon be az ökoszisztémába. Ezért nem használnak fel génmanipulált szervezetet, vagy származékát, és ionizáló sugárzást sem alkalmaznak. A termék az alacsonyabb hozam miatt csak nagyobb költséggel állítható elő, ez magyarázza a magasabb bolti árat.
A biotermékek előállítói nagy gondot fordítanak a megelőzésre is. A növényi társkereső" fogalma az ökológiai gazdálkodásnak megfelelő vegyes ültetések rendjére utal (például szamóca hagymával, zeller káposztával, bazsalikom uborkával ültethető együtt). Bizonyos növényfajták társítva, egyrészt jó hatással vannak egymás fejlődésére, másrészt távol tartják a kártevőket. Ám az ellenkezője is igaz lehet, egyesek (bab a hagymával, vöröskáposzta a paradicsommal, a petrezselyem a fejes salátával) barátságtalan párost" alkotnak, ezért nem ültethetők egymás közelébe. Az efféle kapcsolatokra a biogazdálkodással foglalkozónak figyelemmel kell lennie.
További szempontok: vegyes növényültetéssel biztosítani kell a kiegyenlített fejlődést az őshonos, ellenállóbb növény- (állat)fajták kiválasztása révén. A takarmányt lehetőleg helyben kell termelni. Az állatlétszám megtervezésekor fontos figyelembe venni a hely eltartó képességét. A természetes hatóanyagok (pl. zsurló-, csalánfőzet) és megoldások növényvédő alkalmazása egyben elősegíti a talaj- és a felszín alatti vizek védelmét is.
A biogazdálkodó a beteg állat kezelésében megpróbálja az úgynevezett szelíd gyógymód (akupunktúra, homeopátia, gyógynövények) alkalmazását, de alapvetően betartja az állatjóléti előírásokat, és nagyobb baj esetén állatorvost hív.
További elvárás, hogy a gazdálkodó a helyi természetes energiaforrások kihasználásával mérsékelje az energiafelhasználást. A talaj termőképességének megtartása érdekében jó, ha biztosítja a szerves anyagok körforgását a talajban: azaz a termény révén kivett" tápanyagot - például komposztálással, vetésforgóval - visszajuttatja. A feldolgozás során pedig csak a szabályzásban engedélyezett ártalmatlan adalék- és segédanyagokat (pl. tej-, alma-, citromsav, oxigén) alkalmazza.
Az intenzív gazdálkodásban, ahol nagy területeken termesztenek egy-egy fajta növényt, sok esetben a bio-módszer kockázatát (például azt, hogy évenként változó a termények hozama) nem tudják vállalni, viszont hosszabb távon már a hagyományos növényvédelem fenntartása sem célravezető. Ilyenkor lehet jó megoldás az úgynevezett integrált termesztés. Ennek lényege egy olyan átfogó kémiai, fizikai, biológiai és technológiai növényvédelem, amelynek keretén belül alkalmaznak ugyan növényvédő szert és műtrágyát is, de igyekeznek a kémiai hatóanyagok felhasználását a legkisebb mértékig csökkenteni. Az így garantáltan környezetkímélő eljárással készült ún. integrált termékeket hazánkban még alig, de Európában már sokan ismerik - emblémájuk holland terméken a lepke, a tiroli almán a katicabogár, a spanyol területen leggyakrabban a méhecske. Hazánkban a két fátyolka által tartott paprika utalhat erre).
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) gondozásában megjelenő tudományos hírlevél - a fogyasztók megnyugtatására - megadja azokat a mutatókat, melyek garantálhatják a bio elnevezés valódi tartalmát. A szakemberek szerint a csomagoláson feltüntetett védjegy (pl. Biokultúra, Biokontroll, Soil Association, Krav) és az ellenőrző szervezet (hazánkban a Biokontroll Hungária Kht. vagy a Hungária Ökogarancia Kft.) jelölése szavatolja a bio-minőséget. Az Európai Unióból származó termékeken az adott ország bio", öko" illetve eko", vagy organic" felirata mellett szerepel a gyártás helyszínén ellenőrzést végző szervezet neve, kódszáma is.
A bioélelmiszernek érvényes termékkísérő bizonylatokkal (tanúsítvány, nyilvántartásba vételi igazolás) is rendelkeznie kell. Az ökopiacon a termelőnek ezzel kell igazolnia a terméket, ha a vásárló kéri. A reklámokban alkalmazott reform, natúr, vagy alternatív jelzők nem szükségképpen jelölnek bioterméket, ugyanakkor igen könnyen megtéveszthetik a bizonytalan fogyasztót.
