Van, aki az allergiát nem is betegségként éli meg, „csak” egy átmeneti, kellemetlen állapotnak, melyet mindenféle eszköz segítségével igyekszik elkerülni, vagy annak hosszát lerövidíteni. Nézzük végig az éléskamra által kínált lehetőségeket a megelőzésre, a fellépő tünetek enyhítésére, illetve a fokozódó panaszok elkerülésére!
A szénanátha a leggyakoribb tünet
A szénanáthának két formája ismert. Az egyik az évszaktól függő (szezonális) allergiás nátha, a másik az egész évben fennálló (perennialis) szénanátha . Az előbbit általában pollenek (fa-, fű- és gyompollenek) és a penészgombaspórák okozzák, míg az utóbbiért főleg a házi poratkák, a toll vagy az állati szőr a felelős. Jellegzetes tüneteik: tüsszögés, orr- és szájpadviszketés, orrfolyás, orrdugulás és könnyezés.
Légúti asztma
Az asztmás elváltozásról elmondhatjuk, hogy olyan civilizációs betegség, mely legfőképpen a fejlett országok lakosságát érinti. A beteg hörgői kisebb ingerekre is görccsel reagálnak, emellett a nyálkahártyában gyulladás, duzzanat és nyákképződés jön létre. Ezek következtében fulladásérzés és légszomj kínozza a beteget. Számos tényező szerepet játszik a kialakulásukban. Ilyenek például az öröklött hajlam, a koraszülöttség, csecsemőknél az anya dohányzása, kisgyerekeknél a légúti vírusfertőzések, a légszennyezettség, ételek (tej, tojás, sajt, szója, búza, mogyoró, dió, kagyló stb.) által kiváltott allergiák, munkahelyi allergének (izocianátok – vegyiparban, gyógyszeriparban előforduló allergén vegyületek, fenyőgyanta, fodrászati kellékek stb.) és egyéb allergének (például pollen, poratka, penészgomba, állatszőr, pókháló) vagy a megterhelő lelki hatások.
Mindkét allergiás betegség esetében immunrendszerünk fokozott reakciójáról és a nyálkahártya gyulladásos folyamatáról van szó, ezért a terápiát ezeknek a panaszoknak az orvoslására érdemes építeni.
Az allergiások diétájának céljai
- Erősítsük meg a légzőrendszert! Fogyasszunk magas C-, E-vitamin-, cink- és szeléntartalmú ételeket, melyek antioxidáns hatásuk révén védik a tüdőszövetet a károsító anyagokkal szemben. Forrásaik a zöldségek (paprika, brokkoli, zöldbab, tök, patisszon, saláták) és a gyümölcsök (meggy, szeder, málna, egres) nagy része, növényi olajok, teljes kiőrlésű gabonák. Ezek a tápanyagok a teljes immunrendszert felkészítik az allergiára hajlamosító fertőzések legyőzésére.
- Kerüljük a hisztamintartalmú alapanyagokat! A hisztamin egy szöveti hormon, ami allergiás betegeknél a légutak gyulladását, nyálkahártyák duzzanatát, fokozott nyákképződést, valamint a hörgőfal simaizomzatának összehúzódását okozza. Vannak élelmiszerek, amelyeknek magas a hisztamintartalma. Ennek alapján a diétában kerülni kell a konzerváló szereket, a citrusféléket, az olajos magvakat, az alkoholt, a csokoládét, az érlelt sajtokat például camembert, cheddar, rokfort), a sós, pácolt, füstölt készítményeket, valamint a zöldségek közül a hüvelyeseket, a paradicsomot, a savanyú káposztát, a parajt és a szóját. Az ételeket friss alapanyagokból készítsük, mert tárolás közben hisztamin tartalmuk növekszik.
- Fogyasszunk rendszeresen antihisztamin hatású flavonoidokkal (a hisztamin termelését vagy működését gátló vegyületek) rendelkező nyersanyagokat! Ilyenek a csalán, a gingko biloba, a zöld tea, a bogyós gyümölcsök, a kékszőlő, az articsóka, a lilahagyma, a rozmaring, a zsálya és a kakukkfű.
- Megfelelő alapanyagokkal könnyítsük a tüdő munkáját, és tisztítsuk a légutakat! Fokozott magnézium-bevitellel segíthetjük a hörgőfal izomzatának ellazulását, a köhögési roham csökkenését. Forrásai: teljes kiőrlésű gabonák, avokádó vagy a zöld színű zöldségek. A többszörösen telítetlen zsírsavak segítségünkre lehetnek a gyulladásos tünetek csökkentésében, válogathatunk a hidegen sajtolt növényi olajok közül. Különböző vizekkel és gyógyvizekkel (Pi-víz, lúgos víz, oxigénes víz, csökkentett deutérium tartalmú víz) segíthetjük a nyálkahártya tisztulását, a nyák távozását a szervezetből.
- Figyeljünk a keresztreakciókra! Bizonyos pollenekre érzékeny szervezet allergia szezonban számos élelmiszert is allergén anyagként kezel, melyek fogyasztásakor a panaszok súlyosbodhatnak. A parlagfű-allergiások kerüljék például a dinnyeféléket, a paradicsomot és a banánt, a fekete ürömre érzékenyek a zellert, a sárgarépát és bizonyos fűszereket (ánizs, kömény, koriander, petrezselyem, kapor), míg a nyírfaallergiások a barackot, cseresznyét, mogyorót és a kaprot száműzzék a tányérjukról.
Nyári gyümölcsallergia
Nyáron ugyancsak előfordul a gyümölcsök iránti érzékenység. Rendszerint a gyümölcsökre kialakult allergiás panaszokat valamilyen légúti pollennel szembeni érzékenység előzi meg, melyek oka az említett keresztreakció. A leggyakoribb tüneteket okozó gyümölcsök: eper , görögdinnye, sárgadinnye, mangó, banán, kivi és őszibarack.
El kell ettől különíteni a fruktóz intoleranciát, melyet a fruktóz (gyümölcscukor) lebontásáért felelős enzim hiánya okoz. A tünetek különböző súlyosságúak lehetnek a kellemetlen szájíztől kezdve a hányáson és sárgaságon keresztül a tudatzavarig. A diéta lényege a fruktóz és szacharóz bevitelének minimalizálása, mely komoly körültekintést igényel, mivel ezek az alapanyagok igen gyakori alkotórészei. A gyümölcsök közül magas fruktóz tartalmúak az alma, a körte, a banán, a cseresznye, a görögdinnye, a sárgadinnye, a szőlő és az ananász; alacsonyabb a gyümölcscukor szintje a citromban, az eperben, a málnában, a szederben, az áfonyában, az egresben és a ribiszkében. A diéta beállítása egyénre szabottan történik.
