A szakszóval cöliákiának nevezett autoimmun betegség gyakorisága egyre nő, különösen az idősek körében - derült ki egy új amerikai tanulmányból.
Amerikai és olasz kutatók olyan bizonyítékokat tártak fel, amelyek arra utalnak, hogy a betegség előfordulása 1974 óta minden 15 évben megduplázódik. A cöliákiában szenvedők nem képesek tolerálni a búzában, rozsban és árpában található fehérjét, a glutént.
Az Annals of Medicine folyóirat online számában közzétett cikkben Dr. Carlo Catassi, az Anconai Műszaki és Tudományegyetem kutatója munkatársaival azt írja, hogy bár nem ismert, miért alakul ki a betegség, de a genetikai hajlamból nem mindig válik valódi betegség, miközben olyanok is megbetegedhetnek, akik nem hordoznak a betegséggel kapcsolatos géneket. A kutatók szerint valószínűleg környezeti hatások is szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ennek oka azonban nem ismert.
A kutatók több mint 3500 felnőtt vérmintáját elemezték és azt találták, hogy a cöliákiára jellemző biomarkerek előfordulása az 1974-es 1:501-es arányról 1989-re 1:219-re emelkedett. Egy 2003-as amerikai tanulmány szerint az idei előfordulás 1:133 volt.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az eredmények azt is megmutatták, hogy az életkor előrehaladtával a betegség egyre gyakoribbá vált. Ez egybevág azzal a finn vizsgálattal, mely szerint a lisztérzékenység két és félszer gyakoribb az idősek körében, mint az általános népességben. A kutatók szerint ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy a glutén-intolerancia jellemzően gyermekkorban fordul elő.
"Nem feltétlenül születik valaki lisztérzékenyen" - magyarázta Catassi egy sajtóközleményben. "Eredményeink arra utalnak, hogy a betegség számos esetben későbbi életkorban alakul ki."
A tanulmány alapján a kutatók azt javasolják, hogy az orvosok az idősebb betegeknél is figyeljenek oda a cöliákia jeleire, mint például a hasmenésre, a puffadásra és a gyomorfájdalomra. Egyes esetekben előfordulhat ízületi fájdalom, krónikus fáradtság és depresszió is. A betegség kezelés nélkül felszívódási zavarokhoz és vékonybél-károsodáshoz vezethet. Az autoimmun betegségek jellemzően a lakosság 5-8 százalékát érintik, a daganatok és a szív- és érrendszeri betegségek után ez a harmadik leggyakoribb betegségcsoport.
Legjobban: