Az egészség szempontjából nemcsak az számít, milyen ételeket eszünk, hanem az is, hogyan készítjük el őket. A magas hőmérsékleten, száraz körülmények között történő sütés, grillezés vagy erős pirítás során ugyanis olyan vegyületek keletkezhetnek az ételekben, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva rossz hatással lehetnek a szervezetre. Ilyenek például az előrehaladott glikációs végtermékek (AGE-k), amelyek főként a fehérjében és zsírban gazdag, erősen átsütött élelmiszerekben fordulnak elő nagyobb mennyiségben – olvasható a Well&Fit cikkében.
Egészséges főzés
A főzés, párolás és gőzölés kíméletesebb konyhai eljárások, mivel alacsonyabb hőmérsékleten és nedves közegben zajlanak. Kutatások szerint ezekkel a módszerekkel kevesebb káros vegyület képződik, és bizonyos anyagcsere-mutatók szempontjából is kedvezőbb hatások figyelhetők meg.
A húsok sütésekor magas hőmérsékleten heterociklusos aminok és policiklusos aromás szénhidrogének is kialakulhatnak bennük. Ezek egy része laboratóriumi körülmények között DNS-károsító hatást mutatott, bár a daganatos betegségek kialakulása és az egyes főzési technikák közötti kapcsolat ennél jóval összetettebb.
Mindezekkel együtt nem szükséges száműzni a sütőt vagy a grillsütőt a konyhából, de érdemes elkerülni az ételek megégetését és elszenesítését. Segíthet az alacsonyabb sütési hőmérséklet, a rövidebb sütési idő, valamint a húsok gyakoribb forgatása.