Biztosak lehetünk abban, hogy mit iszunk?
Első számú élelmiszerünk, legfontosabb italunk, testünk legtömegesebb összetevője, legjobb mosó- és oldószerünk: a víz. Annyira fontos és annyit beszélnek róla, hogy már nem tudunk kiigazodni az információkon, milyen vizet is kellene innunk.
h i r d e t é s
Ideális ivóvíz, ha ugyan létezik...
A naponta megivott víz nélkül nem tudna szervezetünk megszabadulni a fölösleges mennyiségű szervetlen sótól és a táplálkozáskor keletkező salakanyagoktól, az élvezeti cikkekkel vagy élelmiszerrel óhatatlanul bevitt mérgektől, tartósítószerektől, gyógyszermaradványoktól.Ám, nem mindegy, milyen vízzel öblítjük ki szervezetünket, hogy ne pont egyik lételemünkkel ártsunk magunknak a kelleténél többet. Milyen vizet igyunk? Csapvizet, ásványvizet, ionizáltat, géppel tisztítottat, lúgosat, netán desztilláltat? Senkit nem szeretnénk hitegetni, hogy könnyen rátalálhat az igazságra ivóvíz-ügyben.
Tudta-e?
Bolygónk felszínének 70 százalékát fedi víz, ahogy az emberi szervezetnek is mintegy 70, agyunk 90 százaléka víz. Élete folyamán egy átlagos Homo Sapiens testtömege hatszázszorosának megfelelő mennyiségű vizet iszik meg. A vízben legalább 1000 különféle méreganyag fordulhat elő. Louis Pasteur szerint "betegségeink 90 százalékát megisszuk", gondoljunk csak a vízben élő kórokozó mikroorganizmusokra. A víz mégis leginkább áldás számunkra...Csíramentesség és gyógyszerek
A mikroorganizmusoknak is megvan a maguk haszna. Szakemberek úgy vélik, hogy a fertőtlenítés felborítja a természetes vizekben megszokott mikroorganizmus-összetételt, és ezzel lehet összefüggésben, hogy míg egyre csökken a bakteriális fertőzések száma, a vírusos eredetű kórok és a daganatos betegségek terjednek. Szólni kell a vegyianyagok naponta bővülő soráról, amelyek ellenőrizetlenül kerülhetnek bele a települések szennyvizén keresztül természetes vizeinken át az ivóvízbe. Valamennyi kimutatása és mérése enyhén szólva nehézkes.
Érdekesség: A Föld 1.384.120.000 km³-nyi vizének csupán 2,61 százaléka édesvíz, az is jórészt megfagyva. Iható formában mindöszze 0,6 százalék van.
Optimális ásványianyag-összetétel
Hosszas viták tárgya, milyen ionok, elemek legyenek a vízben, mennyire legyen kemény vagy lágy. A víz összásványianyag-tartalmára jellemző érték a vezetőképessége, ami 300-540 µS/cm (mikroSiemens/cm) közötti. A 160-as érték alatt már túlságosan alacsony az ásványianyag-tartalma. A kutatások egy része arra voksol, hogy a lágy vizet ivók tovább élnek, a túl sok pozitív töltésű ion (kation) és ásványi sók kevésbé szolgálják az egészséget. A magas kort megérő pakisztániak, a hunzák és egyéb magashegységi vidéken élő, csekély ásványianyag-tartalmú, azt is kevéssé vízoldékony ásványkolloidok formájában tartalmazó vizet ivó népcsoportok körében magasabb az átlagéletkor. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy az életkor nagymértékben függ a táplálkozástól és egyéb életkörülményektől is, valamint attól, hogy az elfogyasztott ennivalóban, zöldségekben, mennyi és mennyire felvehető formában vannak jelen a vízből hiányzó elemek és ionok.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) többszáz tudós tapasztalata alapján nem ajánlja az ásványianyag-mentes vizet, mivel például a magnézium hiánya igazoltan szívbetegséget és vérnyomásproblémákat okoz, miközben a túl kemény víz sem ajánlott. Abból mindenesetre kiindulhatunk, hogy az érintetlen területeken fakadó, hegyi források vize közel lehet az optimálishoz, tartalmaz ásványi anyagokat, ám nem túl sokat. Semlegeshez közeli pH-értékűek, oxigéndúsak, vezetőképességük 165 µS vagy annál kicsivel több. Az ebből főzött fekete tea napokig ízletes, átlátszó és üde marad, és nem képződik benne perceken belül a csésze falára rakódó lepedék - szoktak hivatkozni a lágyvízivást szorgalmazók. Ez a víz állítólag mind szerkezetében, energetikai tulajdonságaiban kedvezőbb, mint a sokat kavargó, örvénylő vezetékes víz. Nos, ezt a legnehezebb mérni és bizonyítani, ezért ezt most figyelmen kívül hagynánk.
Savas vagy lúgos?
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezeti hatások és rossz minőségű táplálék hatására szervezetünk kóros mértékben elsavasodik. Születéskor a vér pH-ja 7, 44, idősebb korral 7, 35-re vagy még ennél is tovább csökken, tehát savasodik. Emiatt többek között növekszik a csontok kalciumvesztése, csontritkulás indul, különféle mozgásszervi bajok, csont- és ízületi betegségek kezdődnek. Ellenszerük, a lúgosítás szintén egyre népszerűbb, melytől egyben a fiatalosság megőrzését is reméljük. A lúgos ivóvíz tehát egyre nagyobb üzlet. Hasznáról mégis megoszlanak a vélemények.Jó tudni!
Az esővízben nincsenek oldott ásványi anyagok, olyan, mint a desztillált víz, s ha a levegőből CO2-ot netán főként légszennyezésből eredő SO2-t old magába, például a szénsavtól enyhén savas 5-6 közötti pH-jú lehet, majd a talajba szivárogva oldja magába a lúgos kémhatás irányába ható ásványi anyagokat.A semleges, 7-es pH-jú forrásvizek már elegendő kalcium- és magnéziumsót tartalmaznak, ám főként nem a lúgosításhoz, hanem az ionbevitelhez. A kolloid formában bevitt vagy ionos ásványi anyagok hatékonyabbak, jobban felvehetők a szervezet számára. Ez lehet a gleccservíz-ivók titka.
Ásványvíz a boltból?
Nos, itt sem teljesen egyértelmű, hogy jót teszünk azzal, ha bolti ásványvizet cipelünk haza. Tegyük fel, hogy olyan vizet választunk, ami palackozáskor igen jó minőségű. Ám az üveg nehéz, tehát a PET-palackot választjuk. Német vegyészek maguk is meglepve vették észre, hogy ezekből a palackokból nem pontosan tisztázott, de valószínűleg valamilyen ösztrogén-szerű anyag oldódik ki, ami a tiszta vízben élő érzékeny vízi csigák szaporodását megváltoztatta. Ha mindenképpen vizet akarunk hazavinni, legjobb, ha a kémiai reakcióknak ellenálló üveget választjuk. Persze meglehet, így is fölöslegesen, hiszen a palackozott ásványvíz csak alig jobb összetételű annál, ami a csapból is folyik, legalábbis, ami az ásványianyag-tartalmat illeti.
Ezekről elmondható, hogy megnyugtató módon a jelenleg érvényes nyugat-európai értékeknél szigorúbbak. Példaként csak két veszélyes elemet, a vezetékekből és a csapokból (!) az ivóvízbe jutó ólmot és rezet érdemes említeni, előbbiből nálunk 10 mikrogramm/liter a felső határ, míg tőlünk nyugatra ez 100 fölött van, a réz hazai 2 milligrammos felső határa szintén szigorúbb, mint az európai 3 mg.
Végül néhány jó tanács az egészségért!
Lakóházunkban érdemes kicseréltetni a régi ólom- és rézvezetékeket, és ellenőrizni, hogy a csapok sem tartalmazzák ezeket a fémeket. A csapvizek Magyarországon jó minőségűek, igaz, az esetleges gyógyszermaradványokról nincs információnk, ami nagyvárosokban jelenthet gondot. Ha mindenképpen a palackos ásványvíz mellett döntünk, részesítsük előnyben a mélyfúrású kútból jövőket és az üveges kiszerelésűeket. Kirándulás alkalmával üvegbe tankoljunk fel a tiszta vízű forrásokból.h i r d e t é s
Értékelje a cikket!