Mindhárom vegyület a B-vitamincsoport tagja. Közös jellemzőjük, hogy a sejtek anyagcseréjében, a szénhidrátok, zsírok átalakításában és a szervezet energiatermelésének és -felhasználásának folyamatában vesznek részt.
A niacinamid
Több neve is van, pl. nikotinsavamid, nikotinamid. A szervezet niacinamid-szükségletét főleg a táplálékkal tudjuk biztosítani, de az emberi szervezetben is képződik nikotinsavból vagy ha ebből kevés van, az egyik aminosavból, a triptofánból.
A niacinamid azoknak az enzimeknek a szintéziséhez szükséges, melyek képesek az elektronok átvitelére a különböző oxidációs folyamatok során. A sejteknek ezek a reakciók igen nagy fontossággal bírnak, hiszen az oxigén segítségével történő energiaképzés, a sejtlégzés az az alap, amelyre az élő szervezet egésze épül.
A niacinamid ezen keresztül részt vesz a zsírok, a szénhidrátok lebontásában, átalakításában.
A felnőtt szervezet napi niacinszükséglete 13-19 mg. Táplálékaink közül főleg a máj, a húsok, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonalisztek tartalmazzák nagyobb mennyiségben. A gabonafélék közül a kukorica kevés niacinamidot tartalmaz, ezért a főleg kukoricát fogyasztó népcsoportokban figyelték meg a pellagra nevű jellegzetes betegséget. Ez a betegség bőrgyulladással, hasmenéssel, súlyosabb esetben idegrendszeri tünetekkel, elbutulással jár. A bőrgyulladás először a kézfejen jelentkezik. A bőr kivörösödik, hámlik, hegesedik. A nyálkahártyákon is gyulladás alakul ki: a szájban, a nyelven. A gyomor-, bélrendszerben hasmenés, hányinger, hányás jön létre. Idegrendszeri tünetek a végtagokon érzéskiesés, zsibbadás, mozgászavar, a központi idegrendszerben szédülés, álmatlanság, fejfájás, emlékezetkiesés. Magyarországon a pellagra tünetei önmagában csak a niacinamidhiány miatt nem jelentkeznek. Alkoholistáknál fordulnak elő hasonló tünetek, de ezek az alkoholfogyasztás okozta kevert B-vitaminhiány következtében jönnek létre.
A biotin
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Egyes fehérjékhez (enzimekhez) kapcsolódva a szénhidrátok és a zsírok anyagcseréjében vesz részt. Főbb forrásai: hal, tej, húsfélék, tojássárgája, élesztő. A felnőttek napi szükséglete kb. 0,1-0,3 mg. Hiány akkor jöhet létre, ha túl sok nyers vagy lágy tojást fogyaszt valaki, mert a nyers tojásfehérje egyik alkotórésze olyan komplexet képez a biotinnal, amely felszívódásra alkalmatlan. A biotinhiány tünetei: bőrgyulladás, izomfájdalom, kimerültség, hajhullás, korai őszülés.
A pantoténsav
A pantoténsav a szervezetben mindenhol jelenlévő koenzim-A egyik alkotórésze. Ez az enzim katalizálja a szénhidrátok lebontását, a szénhidrát-anyagcserét, a zsírsavszintézist és -lebontást, a szteroid hormonok előállítását, a hemoglobin és mioglobin molekulában lévő porfirin váz szintézisét. Felnőttek napi szükséglete 4-7 mg. Hiányállapot nehezen jöhet létre, mert szinte minden táplálékunk tartalmazza.
Legjobban: