Az okot kutatták a Johns Hopkins Kórházban, és azt találták, hogy az enterotoxikogén Bacteroides fragilis (ETBF) nevű, viszonylag elterjedt baktérium kiterjedt vastagbél-gyulladást vált ki, ami a rosszindulatú elváltozások előszobájának tekinthető.
"Ez lehet a vastagbélrák Helicobacter pylorija" - idézi a Nature magazin dr. Cynthia Searst, aki a gyomorfekély és vélhetőleg sok gyomorrák okaként régóta ismert baktériumra utalt. A kutatást olyan egereken végezték, amelyek egy vastagbélrákra hajlamosító gént hordoztak. Miután ezeket megfertőzték az ETBF baktériummal, gyorsan múló hasmenést észleltek, de egy héten belül kialakult a gyulladás, és egy hónap múlva a vastagbelük tele volt szórva tumorokkal.
Ugyanezt az eljárást követték a baktériumnak egy olyan törzsével, amely nem termelt toxint; ez sem hasmenést, sem gyulladást, sem pedig tumort nem váltott ki. A jelenség hátterében egy pStat3 nevű anyag állhat, amely aktiválja az immunrendszer T-helper 17 sejtjeit. Ezek aktivitása az egerek belében a normális 100-szorosára emelkedett, majd amikor ezt sikerült visszaszorítani, mind a gyulladás, mind a tumornövekedés megszűnt.
Sears és munkatársai megállapították, hogy az ETBF hasonló módon okoz vastagbélrákot, mint ahogyan a H. pylori gyomorrákot, azonban a H. pyloritól eltérően nem tudni, hogy az elterjedt antibiotikumokkal ki lehet-e irtani a bélrendszerből. Mivel a baktériumot nehéz a székletből kitenyészteni, olyan vizsgálóeljáráson dolgoznak, amelynek segítségével vérből kimutatható a toxin elleni antitest, ami lehetővé teszi a veszélyeztetettek kiszűrését.
Emellett olyan védőoltásokat és gyógyszeres kezeléseket is elképzelhetőnek tartanak, amelyek semlegesítik a kórokozó toxinját, és ezáltal a gyulladáskeltő hatást.
Animáció: HáziPatika.com
