Talán nincs is olyan ember, aki élete során ne tapasztalta volna már meg a székrekedés kellemetlen tüneteit. Ez a probléma legtöbbször akkor jelentkezik, ha hirtelen változás áll be a napi rutinunkban: elég csak arra gondolni, milyen bosszantó, ha elalszunk, és a nagy rohanásban nem sikerül időt szakítani a reggeli székletürítésre. Később már erőlködés mellett sem eredményes a mellékhelyiség meglátogatása, és beletelik néhány napba, míg helyreáll a rend. Ugyanígy okozhat székrekedést, ha változtatunk az étrendünkön, vagy épp nem fogyasztunk elegendő rostot vagy folyadékot. De bizonyos gyógyszerek és betegségek is okozhatják a kellemetlen panaszt. A cukorbetegek, a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők például sokkal gyakrabban küzdenek rendszertelen, nehéz székletürítéssel, ahogyan a vérnyomáscsökkentőt vagy épp fájdalomcsillapítót szedők is. Ne feledkezzünk meg továbbá az emésztőszervi betegségekkel élőkről sem, hiszen például az irritábilis bél szindrómával (IBS) küzdőknél gyakori panasz a székrekedés. Visszatérve az általános okokhoz, ide sorolhatjuk még a túlzott stresszt és a mozgásszegény életmódot is.
A székrekedés a többségnél néhány nap alatt magától is elmúlik, de sokan vetik be ilyenkor a székletlazítókat, súlyosabb esetben hashajtókat. Vannak azonban olyan jelek, melyekre érdemes odafigyelni, hiszen akár komoly betegségre is utal a székrekedés - ilyenkor feltétlen orvoshoz kell fordulni.
Mire figyeljünk?
Mindenképp érdemes a háziorvost felkeresni, ha a székrekedés annak ellenére jelentkezik, hogy látszólag (a fentieket is figyelembe véve) nem indokolja változás az életünkben, életmódunkban, főképp, ha korábban sosem küzdöttünk hasonló panasszal. Előfordulhat, hogy ilyenkor más tünetünk nincs is, ám akkor se maradjunk otthon, hiszen a tartósan fennálló probléma súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Tartósnak tekinthető, ha az érintett már 4-5 napja nem tudott székletet üríteni.
Amennyiben az általános okok valamelyike miatt már korábban is megtapasztaltuk a székrekedést, netán küzdünk is már vele egy ideje, ám hirtelen az alábbi panaszok bármelyike társul a meglévő problémához, akkor is azonnal szakemberhez kell fordulni:
- intenzív vagy folyamatos hasi fájdalom
- hányás
- puffadás
- véres széklet
- sárgaság
- étvágytalanság, émelygés, akaratlan fogyás.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mindezek mellett indokolt felkeresni orvosunkat akkor is, ha felváltva jelentkezik hasmenés és székrekedés, hiszen az is utalhat kóros elváltozásra.
Milyen betegségre utalhat?
A székrekedés mellett jelentkező hasi fájdalom általános jelenség, legtöbbször a bélmozgás vagy a fokozott gázképződés okozza. Ha azonban a fájdalom intenzív és/vagy hosszabb ideje fennáll, annak oka lehet:
- bélelzáródás
- perforált bél vagy gyomor
- vakbélgyulladás
- hasnyálmirigy-gyulladás
- akut mezenteriális iszkémia (a bélben a vér áramlásának elzáródása).
Ha a székrekedéshez hányás is tárul, az lehet a vastagbél fekáliás impaktációjának, azaz a széklet beragadásának a jele. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy masszív, tömör székletdarab elzárja a vastagbelet, és ezt nem képes a páciens komoly erőlködések árán sem kinyomni. Ez egy nagyon veszélyes helyzet, és azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Amennyiben a székrekedéshez fájdalmas felfújódás is társul, az lehet komoly emésztőszerv-rendszeri probléma, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), gasztroparézis, azaz gyomorbénulás, vagy akár kontaminált vékonybél szindróma ( SIBO ) jele is, melyek mindegyike komoly betegség, ráadásul kezeletlenül súlyos szövődmények társulhatnak hozzájuk.
Ha véres a széklet
Talán a legsúlyosabb és a legijesztőbb tünet is egyben, ha vért fedezünk fel a székrekedés során esetlegesen távozó székletben, vagy a törlés után a vécépapíron. Utóbbi esetében a leggyakoribb ok az aranyér, vagy a túl kemény széklet miatt keletkezett rektális repedés. Ezek miatt ugyan nem kell kétségbe esnünk, kezdetben kezelésük is gond nélkül elvégezhető otthon, ám ilyenkor is érdemes szakember segítségével megbizonyosodni, hogy mi a vérzés pontos oka. Főképp, ha nemcsak a papíron fedezzük fel a vért, hanem a székletben is. Ez jelezhet ugyanis a többi között:
- anális fisszúrát, azaz végbélrepedést,
- Crohn-betegséget,
- vagy akár vastag- vagy végbélrákot is.
Ezekre a kérdésekre válaszoljon
Ha az elmúlt időszakban többször is küzdöttünk már székrekedéssel, akkor elképzelhető, hogy krónikus székrekedésben szenvedünk, mely egyébként a lakosság majd 20 százalékát érinti, és jelentősen megzavarja a normális életvitelt. Létezik egy úgynevezett Thompson vagy Római III. kritériumrendszer, melyet a szakemberek a pontos diagnózis felállításához használnak. Ezenkívül arra is alkalmas, hogy - ha az alábbiak közül legalább két tünetet észleltünk az elmúlt egy évben legalább 12 héten át folyamatosan - megerősítsen minket abban, hogy ideje felkeresni egy szakembert. Íme:
- heti háromnál ritkábban van spontán székletürítés (azaz székletlazító és/vagy hashajtó nélkül)
- a székletürítések több mint negyedében:
- erőlködni kell
- kemény székletet ürít
- úgy érzi, nem távozott minden salakanyag
- elakadást tapasztal a végbél valamely szakaszán
- a széklet távozását ujjal/kézzel kell segíteni.
Ezen panaszok hátterében a fent felsorolt lehetséges okokon túl állhat anismus, azaz a végbélzáró izom ellazítására való képtelenség, végbélsérv , vagy a végbél befordulása/előreesése, esetleg leszálló gát szindróma is. Utóbbi akkor alakulhat ki, ha valaki túlnyújtja a gáttáj izomzatát, és ezáltal az ott futó perifériás idegek megsérülnek, melyek funkcionális zavart okoznak a többi között az ánusz külső záróizmában. Ez az állapot kezdetben székrekedést, később azonban székletinkontinenciát is okozhat.
Mit tehetünk?
Ahogyan az elején az általános okoknál kifejtettük, fontos, hogy a napi rutin lehetőleg ne sérüljön (azaz ne halogassuk, ha hív a természet), fogyasszunk megfelelő mennyiségű rostot és vizet, és ne maradjon ki a rendszeres testmozgás sem. Mindezek mellett érdemes lehetőleg hosszú távon ható, kíméletes székletlazítókkal próbálkozni. A hashajtókat inkább kerüljük, mert azok látszólag gyors enyhülést hoznak, ám könnyű hozzászoktatni a szervezetet, ráadásul a problémát is csak rövid, átmeneti ideig oldják meg. Sokan esküsznek a keserűsó jótékony hatására, ám azzal kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy ha nem tud kiürülni a szervezetből, akkor akár ionzavart is okozhat. Ha pedig próbálkozásaink nem járnak sikerrel, feltétlen kérjük szakember segítségét.
Legjobban: