Hitek és tévhitek a székrekedés körül (x)

A székrekedés olyan téma, amelyről nem szívesen beszélnek az emberek, ugyanakkor kialakulását és kezelését a mai napig rengeteg tévhit övezi, mind a betegek mind pedig az orvosok részéről.

Egy 12 országban készített nemzetközi felmérés szerint az emberek legnagyobb része meg van győződve arról, hogy a székrekedés elsődleges oka a rostszegény étkezés és a mozgáshiány, továbbá, hogy a megnövelt folyadék- és rostbevitel biztosan megszünteti a problémát. E meggyőződés nyomán sokan érzik magukat hibásnak és felelősnek tüneteik kialakulása miatt, azt hiszik ugyanis, székrekedésük oka kizárólag a helytelen életmódjukban keresendő. Ugyanakkor egy nemrégiben készült független nemzetközi tanulmány cáfolta ezt az elképzelést.

A tanulmány szerint tévhit, hogy a rostszegény táplálkozás székrekedést okoz, tehát a székrekedést megnövelt rostbevitellel kell kezelni. A négy nemzetközi hírű gasztroenterológus szakember által végzett felmérésből az derül ki, hogy egyrészt a rostszegény étrend nem okoz feltétlenül székrekedést, másrészt pedig, hogy a rostok fokozott bevitele mindössze az esetek húsz százalékában jelent segítséget.

Ugyancsak általános nézet, hogy ha kevés folyadékot fogyasztunk, az székrekedést okoz, tehát a folyadékfogyasztás növelése változtat a helyzeten. A fent idézett kutatás ezt is cáfolja, mert ugyan a folyadékcsökkentés hatására a széklet tömege is csökken, de a tranzitidő nem nyúlik meg, a folyadékbevitel növelésével pedig a széklet tömege nem nő. Egyedül a kóros mértékű folyadékhiány okozhat székrekedést.

Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy egészséges embereknél csak a mozgásszegény életmód hajlamosít biztosan a székrekedés kialakulására. Ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek szerint fekvőbetegeknél 16-szor, tolókocsiban élőknél hétszer, segítséggel (pl. mankóval, járókerettel) járóknál négyszer gyakrabban alakul ki szorulás, mint egészségeseknél.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15 °C
Minimum: +1 °C

A ködfoltok és rétegfelhőzet feloszlását általában napos idő követi kevés gomolyfelhővel, de délután az északkeleti megyék fölé magasszintű felhőzet is érkezhet. Csapadék nem lesz. Az északias szél csak az északkeleti tájakon lehet olykor élénk a nap első felében.Délutánra általában 14, 17 fok közé melegszik fel a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.
kvíz
Kvíz: 8 kérdés, amelyből kiderül, felismernéd-e a stroke jeleit Tisztában vagy a stroke jeleivel? Tudod, hogy mit jelent a FAST mozaikszó? Most letesztelheted a tudásodat!