A visszérbetegség a szén-dioxidban dús vért a szív felé szállító vénák ("visszerek") kóros kitágulása, elsősorban az alsó végtagok betegsége. A végtagok vénás rendszerének három része (felületes és mélyvénás, és a kettőt összekötő perforáns rendszer) közül ebbe a betegségcsoportba a felületes és a perforáns rendszer elváltozásai tartoznak. Igen gyakori betegség, a magyar lakosság mintegy egyötödét érinti, a nők és az idősebbek körében gyakrabban fordul elő.
Ha vér pangani kezd...
Egészséges vénák esetében az erek fala ép és rugalmas, a vénabillentyűk megakadályozzák a vér ellentétes irányba áramlását és a vénákat körülvevő izmok pumpálják bennük a szív felé a vért. Ha azonban a vénabillentyűk nem megfelelően működnek, akkor a vénákban lévő vér (mint folyadékoszlop) nyomása megnő, gyengíti, kitágítja vénák falát, az áramlása lelassul, a vér pangani kezd. A vénatágulat hosszabb távon rontja az érintett végtag keringését, a szövetekben felszaporodhatnak a méreganyagok, amelyek gyulladást okozhatnak. A visszérbetegség kezeletlenül maradva súlyos következményekkel járhat, például a mélyvénákra is kiterjedve trombózist, a szöveti gyulladás pedig nehezen gyógyuló sebeket, lábszárfekélyt okozhat.
Kialakulását öröklött hajlam mellett életmódi tényezők befolyásolják, így a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, az elhízás és a dohányzás jelentősen hozzájárul. Egyes betegségekhez, például a cukorbetegséghez és az érszűkülethez gyakran társul visszérbetegség is.
Biztos, hogy ez az?
A varicositas fajtái: seprűvénák, hálózatos visszeresség, főtörzsi varikozitás. A seprűvénák a bőr felső rétegében kialakuló, lila, kék vagy vörös színű, igen vékony, körülbelül fél milliméter átmérőjű vénatágulatok. Nemcsak a lábon, hanem más testrészen, az arcon, az orr körül is megjelenhetnek.
A hálózatos visszeresség többnyire a főtörzsi visszérbetegséghez kapcsolódik, ilyenkor a bőr alatt a seprűvénáknál vastagabb, 1-3 mm átmérőjű, lazán összekapcsolódó visszerek rajzolódnak ki. A vénabillentyűk elégtelen működése miatt alakul ki az úgynevezett főtörzsi varicositas, elsősorban a comb belső oldalán, később a lábszáron is. Ilyenkor a vénák rendellenesen kitágulnak és kanyargóssá válnak, a kiöblösödésekben a vér megreked, a pangó vér miatt gyulladás, rögösödés alakul ki.
Az első tünetek, a kékes-lilás seprűvénák többnyire a térd, illetve a boka alatt jelennek meg, majd lábdagadás, gyengeség, fájdalmak jelentkeznek, az évek során visszeres dudorok, kanyargós megvastagodott erek is kialakulnak.
Mit tehetünk?
A kezelés során a vénás nyomás és a vénás visszafolyás csökkentésére, az érfalak állapotának javítására, a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlásának, a szöveti vizenyő, a lábödéma csökkentésére és a gyulladás megszüntetésére törekednek. A terápiához hozzátartozik a vénák melletti lábizmokat erősítő, a véráramlást segítő pumpáló hatásukat helyreállító mozgás, valamint a túlsúly csökkentése is. A kezelés történhet gyógyszeresen, az erek falának állapotát javító, úgynevezett venoaktív szerekkel, illetve az ödéma megszüntetésére szolgáló vízhajtókkal, az injekciós szkleroterápiával, amelynek során elzárják a beteg vénák egy részét, és súlyosabb esetekben műtéti úton is.
Meg lehet úszni?
A visszerek kitágulásának megállításában, illetve megelőzésében (például várandósoknál) segít a kompressziós gyógyharisnya. A megelőzés fontos része a testsúly normalizálása és a rendszeres mozgás , ami lehet séta, úszás, gyógytorna, az ülőmunka szünetében végzett néhány lazító tornagyakorlat. Jó, ha azok, akik sokat állnak, cipekednek, erősen igénybe veszik a lábaikat, vagy lábdagadást tapasztaltak, gondosabban odafigyelnek a lábuk egészségére, esténként felpolcolva pihentetik. Akiknél már jelentkeztek a visszérbetegség tünetei, kerüljék a tartós meleghatást, a napozást, a termálfürdőt és a szaunát is, mivel a meleg hatására az erek még inkább kitágulnak.
