A szívritmuszavarok különböző fajtái más-más kezelést igényelnek. Lássuk, mit érdemes ezekről tudni.
A bradycardia kezelése
Ha a bradycardia egy háttérben megbúvó betegség miatt alakul ki, az orvosnak először ezt a betegséget kell kezelnie. Ha nincs háttérbetegség, akko pacemaker beültetését javasolhatja. A pacemaker egy kis szerkezet, amelyet a mellkasi vagy a hasi bőr alá ültetnek be, és amely szabályozza az abnormális szívritmust. A pacemakerek elektromos impulzussal késztetik a szívet arra, hogy szabályos, minimális ritmussal működjön.
A tachycardia kezelése
A tachycardia kezelésének számos módja van:
- Vagális manőverek: ezek olyan speciális mozdulatok és gyakorlatok, amelyeket otthon is el lehet végezni, és meg lehet vele állítani a szív alsó része felett keletkező ritmuszavart.
- Gyógyszerek: ezek általában nem az aritmiát kezelik, de hatásosan csökkentik a tachycardiás epizódok számát. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek elősegítik az elektromos impulzus végigfutását a szíven.
- Kardioverzió: az orvos elektromos sokkal vagy gyógyszerrel újraindítja a szívet, hogy az visszataláljon a normális ritmushoz.
- Ablációs terápia: a sebész behelyez egy vagy több katétert a szív belsejébe. A katétereket olyan helyre juttatják el, amelyről azt gyanítják, hogy az aritmia kiindulópontja lehet. A katéterek segítségével az orvos elpusztítja a sérült szövetrészeket, és ez általában korrigálja a szívritmuszavart.
- Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD): a sebész a bal kulcscsont közelébe ülteti be ezt az eszközt, amely figyeli a szívritmust. Ha szokatlanul gyors szívritmust érzékel, akkor úgy stimulálja a szívet, hogy az visszatérjen a normális sebességhez.
- Még olvasna?Itt tájékozódhat a leggyakoribb szívritmuszavarokról. Maze-műtét: a sebész bemetszéseket ejt a szíven. Ezek hegesedéssel gyógyulnak, és olyan blokkokat képeznek, amelyek elvezetik az elektromos ingerületet, így a szív hatékonyan tud verni.
- A kamraianeurizmaműtéte: egyes esetekben a véredényekben kialakuló aneurizma vagy kidudorodás miatt ver szabálytalanul a szív. Ha másféle kezelések nem hatékonyak, akkor a sebész eltávolítja az aneurizmát.
- Szívkoszorúér bypass műtét: a sebész a szívkoszorúerekbe graftot helyez be, amelyet a szervezet más részében lévő vénából vagy artériából vág ki. Ez a módszer javítja a vérkeringést, mert áthidalja, elkerüli azokat az érszakaszokat, amelyek beszűkültek, így javul a szívizmok vérellátása.
Diagnózis
A szívritmuszavar diagnosztizálásához az orvosnak észlelnie kell a szabálytalan szívritmust, és meg kell találnia a forrását vagy a kiváltó okát. Ehhez részletesen kikérdezi a beteget, ennek során érintik a kórtörténetet, a családi kórtörténetet, az étrendet és az életmódot egyaránt. Mindezt az alábbi vizsgálatok egészíthetik ki a diagnózis felállításához:
- laborvizsgálat,
- EKG,
- Holter készülék (hordozható készülék, amely 1-2 napon keresztül rögzíti a szívműködés adatait)
- echokardiogram,
- mellkasröntgen,
- billenőasztal-vizsgálat: ezzel ki lehet mutatni, hogy a vérnyomás vagy a szívritmus hirtelen esése okozza-e a szívritmuszavart,
- elektrofiziológiai vizsgálat,
- szívkatéterezés.
Kockázati tényezők és megelőzés
Az alábbi tényezők növelhetik a szívritmuszavar kockázatát:
- 65 évnél idősebb életkor,
- örökölt genetikai eltérések,
- meglévő szívbetegség,
- pajzsmirigy-túlműködés vagy pajzsmirigy-alulműködés,
- néhány gyógyszer,
- magas vérnyomás,
- elhízás,
- ellenőrizetlen cukorbetegség,
- obstruktív alvási apnoé,
- elektrolit-egyensúlyhiány,
- rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás,
- túl sok koffein,
- illegális drogok.
Ezek közül néhány ugyan elkerülhetetlen, de ennek ellenére is számos lépéssel csökkenthetjük az aritmia kockázatát. Maradjunk fizikailag aktívak, kerüljük a rendszeres alkoholfogyasztást vagy az illegális droghasználatot, illetve korlátozzuk a koffeinbevitelt.
