A szepszis vagy vérmérgezés a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció, amelynek hátterében fertőzés áll. "Egyszerűen fogalmazva ez az az általános folyamat, amikor egy fertőzésbe belehalhatunk" - idézte dr. Henry Wang professzort, a Columbusban lévő Ohiói Állami Egyetem Sürgősségi intézetének alelnökét a heart.org.
A toxinok körbeutazzák az egész testünket
A legtöbb szepszist valamilyen baktériumfertőzés okozza, ám gombák és vírusok - például az influenzavírus vagy az új típusú koronavírus - is kiválthatják. Wang professzor szerint a szervezet túlzott reakciója bármilyen fertőzés miatt kialakulhat. Ilyenkor a szervezetünk szélsőségesen érzékennyé válik, ez pedig általános gyulladást okoz. Az így termelődő toxinok végül bekerülnek a véráramba, és elkezdik megmérgezni a szerveket. Ebből tehát jól látható az is, hogy a szepszis összekapcsolódik a keringési rendszerrel, és veszélyezteti a szívet. Néha pedig még az is előfordul, hogy ezek a reakciók csak a betegség után évekkel jelennek meg. "Például általános dolog, hogy kapunk egy fertőzést, és emiatt a véredényeink kitágulnak. Ekkor túlreagálja a szervezetünk a véráramba kerülő, fertőzést okozó kórokozókat, emiatt pedig leesik a vérnyomásunk . Ilyenkor a szervezet elkezd azért küzdeni, hogy elegendő oxigénhez juttassa a létfontosságú szerveket - magyarázta a szakértő.
A szepszis a véredényeket is károsítja, és emiatt fogékonyabbá válik a beteg a vérrögképződésre, valamint más problémák is jelentkezhetnek, amelyek nagyban hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához - emelte ki dr. Wang, aki szerint a szepszis miatt kórházba került betegek kétszer nagyobb valószínűséggel betegednek meg vagy halnak meg szívkoszorúér-betegség vagy szívinfarktus miatt, mint azok, akiknek a kórtörténetében nincs szepszis. Ez a kockázatemelkedés ráadásul legalább négy évig megmarad. Az Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint legalább 1,7 millió amerikai felnőtt kap szepszist évente, és körülbelül 270 ezren bele is halnak.
Egy tanulmányban azt is kimutatták már, hogy a szepszis a felelős a szívelégtelen betegek negyedének haláláért, valamint a szepszisből kigyógyult emberek 10-40 százalékánál alakul ki rendellenes szívritmus ( pitvarfibrilláció ). A szepszis egyébként rendkívül veszélyes a szívbetegekre, az ő szívük ugyanis már eleve nem pumpál elegendő vért.
Hosszú távú hatásokkal is számolni kell
Wang professzor szerint hosszú távú hatások is vannak. "Felfedeztük, hogy létezik egy szepszist utáni tünetegyüttes, amit eddig még egyáltalán nem vettünk észre. Az egyik ilyen tünet a károsodott agyi funkció" -ismertette a szakember, aki a szepsziskutatásához használt adatokat a REGARDS nevű széles körű kutatásból vette át, amit eredetileg stroke-kutatásra terveztek. A professzor egy olyan vizsgálatsorozatot vezetett, amelynek eredményeiről a Critical Care Medicine című folyóiratban számoltak be. Ebben a tanulmányban azt állapították meg, hogy a szepszist túlélők körében hétszer gyakrabban fordulnak elő kognitív zavarok.
Az orvosok igyekeznek odafigyelni a szepszis tüneteire: a gyorsabb szívritmusra vagy az alacsony vérnyomásra, a zavarodottságra, dezorientáltságra, a komoly fájdalomra, a lázra és a fulladásra. A legújabb kísérletek szerint azonban a mesterséges intelligencia segítségével már nagyon korán ki lehet mutatni a szepszist. Wang professzor szerint az is sokat segít, ha jobban meghatározzuk a fokozott kockázat alatt állókat. A veszélyeztetettek közé tartoznak például a 65 évesnél idősebbek, a legyengült immunrendszerűek, valamit a krónikus betegek, például a cukorbetegek vagy rákbetegek. Magasabb a kockázat továbbá a vesebetegek és a keringési betegek körében is, ezek a betegségek ugyanis hajlamosítják az embereket a vérrögök kialakulására. A professzor ezek mellett kapcsolatot talált az elhízás és a szepszis emelkedett kockázata között is. "Évente ezrek életét lennénk képesek megmenteni, és miden túlélő életminőségét jelentősen tudnánk javítani, ha sokkal jobban figyelnénk erre a betegségre" - mutatott rá a szakértő.
