Szívelégtelenség: a figyelem életet ment!
Nagyon fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye. De már az ahhoz vezető betegségek megfelelő gondozása is fontos, hogy megelőzzük a tragédiákat - figyelmeztet a Magyar Kardiológusok Társasága.
Figyelemfelkeltés minden lehetséges eszközzel - nagyjából ez a célja valamennyi kezdeményezésnek Európa szerte, amelyet a szívelégtelenség időbeni felismerésére szerveznek. A fontos csak annyi: egy pillanatra kapják föl mind többen a fejüket és hallják meg az üzenetet: figyeljenek akár a legapróbb jelekre is, ha ezzel a betegséggel van dolguk. Ez a figyelem ugyanis életet menthet.
"A szívelégtelenség nem csak nálunk, de egész Európában kiemelt terület. A szívelégtelenség hazánkban becslések szerint a magyar felnőtt lakosság legalább három százalékát érinti. A betegség elsősorban az idősebbeket sújtja: a 65 év feletti korosztály 6-10 százaléka szenved ettől a betegségtől, és így ebben a korcsoportban ez kórházi felvételek leggyakoribb oka. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a szívelégtelenséghez vezető alapbetegségek korai felismerésének és megfelelő kezelésének.
Egyrészt, hogy megelőzzük az állapot romlását és az ezzel együtt járó súlyos következményeket. Mert ma már valóban hatékony kezelési lehetőségek, illetve megfelelő eszközök állnak a rendelkezésünkre, amivel nagyon jó eredménnyel kézben tudjuk tartani a betegeket" - hívja fel a figyelmet dr. Habon Tamás kardiológus, az MKT Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.
"Egyrészt megfelelő gondozással a szívelégtelenséghez vezető kórképek is jól karban tarthatóak, enélkül viszont többszörösére nő a betegség kialakulásának az esélye. Ez egy összetett betegség, nagyon fontos a helyes terápia megválasztása. Ha pedig már kialakult a betegség, akkor annak mielőbbi felismerése jelentősen javítja nemcsak az életminőséget, de a hosszú távú túlélési az esélyeket is. Ma ugyanis olyan hatékony gyógyszereink és eszközeink vannak, speciális pacemakerek, szívtámogató eszközök, amelynek köszönhetően egy szívelégtelenséggel diagnosztizált beteg akár 10-15 évet is élhet, míg mondjuk egy évtizede jó, ha néhány évre számíthatott. Végső esetben a szívtranszplantációban is olyan szakmai háttér adott Magyarországon, ami világszínvonalúnak tekinthető.
Ahhoz viszont, hogy ezek a lehetőségek el is jussanak a betegekhez, feltétel a betegség felismerése. Így figyelni kell a tünetekre, ha valakinek dagad a lába, fullad, fáradékony, esetleg szívritmuszavara van, az mindenképp árulkodó" - sorolja a kardiológus, aki még egy másik fontos dologra is kitér. "Az influenzaszezon ugyan elmúlt már, de a szívbetegek, illetve szívelégtelenségben szenvedők számára fontos üzenet, hogy azoknál a betegeknél, akik rendszeresen és időben beoltatják magukat, azoknál jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent a halálozás, ami egy óriási szám" - tette hozzá Dr. Habon Tamás.
Mit kell tudni a szívelégtelenségről?
A szívelégtelenség súlyos állapot, amelyben a kamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem képes a szervezet működéséhez szükséges mennyiségű vért kipumpálni, ezért nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. A szív teljesítőképességének csökkenése mögött sokféle kiváltó ok húzódhat, amelyek közül a leggyakoribb az elégtelen oxigénellátással járó úgynevezett iszkémiás szívbetegség. A szisztolés funkció (szívösszehúzódás) megromlása az esetek jelentős részében szívinfarktust követően alakul ki. Szívelégtelenséget okozhatnak a szívbillentyűk elváltozásai, a nem megfelelően kezelt magasvérnyomás-betegség és bizonyos genetikai ártalmak, mérgező anyagok, illetve az alkohol huzamos ideig tartó, nagy mennyiségben történő fogyasztása is.
Mire figyeljünk fel?
A szívelégtelenségben szenvedő betegek izmainak vérellátása elégtelen, csökken a terhelhetőségük, ezért már kisebb fizikai aktivitástól is kimerültnek, fáradtnak érzik magukat. Súlyosabb esetben egyéb fontos szervek működése is károsodhat. Jellemző tünet a vizenyőképződés is, amelynek helye és mértéke attól függ, hogy a szív melyik része károsodott. Ha a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, nehézlégzés, fulladás tapasztalható, kezdetben fizikai terheléskor, a betegség előrehaladott szakaszában pedig nyugalomban is. A testfolyadék testszerte is felszaporodhat, mivel a szívüregekben és a visszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé préseli a folyadékot. Ennek legjellemzőbb tünete a bokatájék duzzanata, de a folyadékpangás következtében megduzzadhat a máj is, és folyadék gyűlhet össze a hasüregben is. Súlyos szívelégtelenségben gyakran akár életet veszélyeztető szívritmuszavarok jelentkezhetnek.
Diagnózis
Mindezek a tünetek felvetik a szívelégtelenség gyanúját, ám a diagnózis felállításához és a kiváltó betegség megállapításához különböző vizsgálatok elvégzése szükséges. A beteg gondos fizikális vizsgálatán kívül általában mellkasröntgenre, szívultrahang-, EKG- és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor. Ha az orvos szükségesnek látja, további vizsgálómódszereket is alkalmazhat a szívelégtelenség tényének megerősítésére, illetve okának kiderítésére: például a szív koszorúereinek kontrasztanyagos katéteres vagy CT vizsgálatát, mágnesesrezonancia-vizsgálatot, vagy egyéb diagnosztikai eljárásokat.
