Egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy már fiatalon (is) foglalkoznunk kellene a keringési rendszerünk egészségével - hívta fel a figyelmet dr. Juuso Hakala, a finnországi Turkui Egyetem Alkalmazott és Prevenciós Kardiológiai Kutatóközpontjának PhD-hallgatója. Dr. Hakala volt a vezető szerzője a Fiatal finnek kardiovaszkuláris kockázata című kutatásnak , amely 3 596 gyermeket és kamaszt követett három évtizeden keresztül. 2011-ben a kutatók 2 ezer ember bevonásával végeztek el számítógépes kognitív tesztet, és arra az eredményre jutottak, hogy ha már gyermekkorban odafigyelnek a testsúlyra, a vérnyomásra és a koleszterinszintre, akkor ez megalapozza a felnőttkori kognitív működést is.
A tartósan magas vérnyomással és koleszterinszint tel élő gyermekeknek középkorukra erőteljesebben romlott a memóriájuk és a tanulási képességük azokhoz képest, akiknek gyermekkorukban jobbak voltak a keringési rendszerre utaló értékeik - jelentette ki a kutató. Akik mindig is elhízottak voltak, azoknál megfigyelhető, hogy idősebb korukban gyengébben tudják feldolgozni az információkat, figyelmüket pedig nehezebben tudják fenntartani. Az agyműködést vizsgáló felmérés során azok érték el a leggyengébb ereményeket, akiknél a negyvenes éveikben már mindhárom szív- és érrendszeri kockázati tényező - a magas vérnyomás, magas koleszterinszint és elhízás is - kimutatható volt.
A szív és az agy egészségi állapotának az összefüggését már jól ismerjük. A jó véráramlás mindkét szervünknek megfelelő működést biztosít. A kutatások bebizonyították, hogy azok az állapotok - a magas vérnyomás és a megemelkedett koleszterinérték -, amelyek rombolják a véredényeket, veszélyeztetik a szív és az agy egészségi állapotát is, majd szívinfarktus, stroke vagy demencia kialakulásához vezethetnek.
Ahogy egyre gyakoribb a gyermekkori elhízás az utóbbi évtizedekben, és ahogy egyre több bizonyíték gyűlik össze arról, hogy a szív rossz egészségi állapota már a gyermekkorra is visszavezethető, a szakértők egyre jobban koncentrálnak arra, hogy miként lehet már fiatalon megelőzni a későbbi betegségeket. "Az életmódváltást olyan fiatalon kell elkezdeni, amennyire csak lehet" - mondta dr. Mitchell Elkind, az Amerikai Szív Társaság frissen leköszönt elnöke, valamint a New York-i Columbia Egyetem Irving Orvostudományi Központjának professzora. "El kell juttatnunk az üzenetünket a fiataloknak és a gyerekeknek. Már jól tudjuk, hogy a gyermekkorban kialakult viselkedésformáink gyakran fennmaradnak a későbbi életszakaszunkban."
Az amerikaiaknak szóló ajánlások szerint a 6-17 éves gyerekeknek naponta legalább egy óra közepes vagy erős intenzitású testmozgást kell végezniük, és ezen belül hetente legalább háromszor igazán intenzív testmozgásra van szükségük, hogy megőrizzék az izomzatuk és a csontjaik erejét. Azt is javasolják, hogy fontos lenne korlátozni a képernyők és a különféle kijelzők előtt ülve eltöltött időt. "Ez nemcsak arról szól, hogy mit kell tenni, hanem arról is, hogy mit nem szabad" - mondta Gabriel Shaibi, az Arizonai Állami Egyetem Edson Ápolási és Egészségügyi Innovációs Kollégiumának professzora, valamint a phoenixi Egészégnevelési és Betegségmegelőzési Központjának igazgatója. A rendszeres fizikai aktivitás - a testsúlytól függetlenül - bizonyíthatóan hat a kognitív funkciókra, a tanulmányi előmenetelre és általános egészségi állapotra.
Bár a kutatások bebizonyították, hogy az elhízott gyermekeknek a későbbi életük folyamán nagyobb a halálozási arányuk és a szív- és érrendszeri betegségkockázatuk, ám az is kiderült, hogy ha felnőtt korukig leadják a súlyfeleslegüket, akkor ezek a kockázatok eltűnnek - magyarázta Shaibi professzor. "Tehát a fogyásra koncentráljunk, vagy inkább tartsuk be a testmozgásra vonatkozó ajánlásokat, és kerüljük a túl sok üléssel járó tevékenységeket?" Sok gyermek fizikailag nem elég aktív a hétköznapjai során ahhoz, hogy javuljon a szívük és az agyuk egészségi állapota. Ezért ha képesek vagyunk őket rávenni a testmozgásra, az Shaibi professzor szerint jobb stratégia lehet, mintha csak a fogyással foglalkoznánk, amit valóban nagyon nehéz elérni. A testsúlyról át kell helyeznünk a fókuszunkat azokra a viselkedési formákra, amelyek hosszú távon is hasznosak.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy azok az emberek, akik az életük nagyobb részében fizikailag inaktívak voltak, nem tehetnek semmit a szívük és az agyuk egészségi állapotának javítására. "Nyilvánvalóan jobb, ha az egész életünk során egészséges szokásaink vannak, ám sohasem késő elkezdeni" - tette hozzá dr. Hakala.
