A vér mint hűtőfolyadék
Amikor a keringési rendszerünkre gondolunk, akkor általában a szemünk előtt az jelenik meg, hogy a szívünk pumpálja az oxigénnel telített vért a szervezetünkben azért, hogy táplálék és oxigén jusson minden működő sejtünkhöz. Azt már kevesebben látják maguk előtt, hogy ez a folyamat visszafelé is lezajlik: a szívünk által keringetett vér az elhasznált anyagokat, salakanyagokat, illetve a szén-dioxidot visszajuttatja azokhoz a szervekhez, amelyek elvégzik a tisztítási folyamatokat, illetve újra oxigénnel látják el a vért. De van egy harmadik funkció is! A szív feladata az is, hogy a keringési rendszerünk által mozgatott folyadék egyben le is hűtse a szervezetünket. Azaz hőkiegyenlítést is végez, a hűvösebb, a hőt könnyebben leadó végtagok felé szállítja a meleg (esetleg láz esetén túl meleg) folyadékot.
Pici, de erős
Ez az ökölnyi méretű szerv egy többé-kevésbé kúpos izomtömeg, amely a két tüdőfél között csaknem középtájon található és négy-öt liternyi vér keringtetését végzi el. Tömege nőknél átlagosan 23, férfiaknál 28 dkg, és naponta 100 ezerszer, vagyis évente körülbelül 35 milliószor húzódik össze, hogy aztán egy átlagos, hetvenegynéhány éves emberi élettartam alatt végül körülbelül 3 milliárdnyi összehúzódás után álljon le végleg.
A két pitvart és két kamrát az úgynevezett sövény választja el egymástól, és ez a sövény szokott néha nyitva maradni olyankor, ha a magzati lét alatt nem záródik össze a szövet. Ilyenkor (hacsak magától be nem nő) születés után korrigálható a hiba, mégpedig szívműtéttel.
Kamrai sövénydefektusnak nevezik, amikor a szív két kamráját elválasztó sövényen található egy kisebb lyuk, amelyen át a bal kamrából vér folyik a jobba - ezzel hátráltatva az egészséges keringést. Ez a lyuk (ha nem túl nagy) a gyermek növekedésével egyre kisebbé válik, és gyakran magától bezáródik.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Pitvari sövényhiánynak nevezzük, amikor a szív két pitvarát elválasztó sövényen található egy lyuk, és ilyenkor a bal szívfélből a lyukon keresztül vér áramlik a jobb szívfélbe. Ez azért okoz problémát, mert hosszabb távon károsodik a szívizom is. Ha a lyuk nagy méretű, akkor annak zárását nyitott szívműtéttel tudják elvégezni.
A vér útja
A pitvarokban összegyűlik a szövetekből, illetve a tüdőből visszatérő vér; majd a szív dobbanásaival a billentyűkön keresztül jut át a vér a pitvaroknál jóval öblösebb és izmosabb kamrákba. A kamrák a szívből a tüdőbe, illetve a test többi részében lökik tovább a vért: a baloldali az oxigénben gazdag vért gyűjti be a tüdőből, a jobboldali fél pedig az oxigénszegényt szedi össze a szövetekből.
A szívből kiinduló legnagyobb, rugalmas falú erek az artériák, ezek a test perifériája felé viszik tovább a vért. Egy idő után kisebb erekre ágaznak, majd azok további hajszálerekre, kapillárisokra. Itt, a szöveteket átszövő hajszálér-hálózatokban zajlik le aztán az oxigén és a széndioxid, illetve a tápanyagok cseréje.
Visszafelé nézve: a hajszálerek finom vénákban szedődnek össze, ezek a vénák még nagyobbakká, visszerekké egyesülnek, hogy visszavigyék az oxigénben szegény, úgynevezett fáradt vért a szívhez.
Mitől ver?
A szívet működtető elektromos jelek a szív saját ingerületkeltő központjában jönnek létre. A jobb kamra csúcsa közelében elhelyezkedő szinuszcsomó módosult szívizomsejtjei bizonyos ionok fokozott átengedésével ritmusosan változtatják a töltésüket, ezáltal elektromos impulzusokat keltenek.
Az elektromos jelek végigfutnak a pitvarfal izomzatán, összehúzódásra késztetik a sejteket, ennek hatására a pitvarokból a vér átpréselődik a kamrákba. Az egy szívdobbanással kapcsolatos eseménysort - ami egy összehúzódás és egy elernyedés - szívciklusnak nevezzük. Ez átlagosan 0,8 másodperc alatt zajlik le, és ez idő alatt nagyjából 70 ml vér jut át a kamrákon.
Helyettesíthető?
Szív nélkül nem lehet létezni, vagy legfeljebb csak ideig-óráig, és azt is csak akkor, ha a funkcióját (a keringetést) valami más, általában mechanikus dolog át tudja venni tőle.
Előfordul, hogy a szív - betegség vagy sérülés miatt - károsodik, és a gyógyításhoz nyitott szívműtét végrehajtására van szükség. Egyes területek operációjához azonban meg kell állítani a szívet, mivel a mozgó szív nem minden esetben műthető (vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy az a csoda, ha az orvos mozgó, pumpáló szíven képes precíz beavatkozást végezni). Mindenesetre ha le kell állítani a szív dobogását, akkor a szív-tüdő motor teszi lehetővé, hogy a vérkeringés fennmaradjon ez idő alatt is. Ilyenkor egy mesterséges pumpa és egy oxigénellátást biztosító speciális szerkezet végzi el a szív munkáját.
A szív tehát egy olyan tökéletesen "megtervezett" és felépített szerv, amelynek munkáját egyelőre csak rövid idő, és igen bonyolultan működő eszköz képes átvenni. Vigyázzunk hát rá - ebben segítenek a kardiológusok is.
Legjobban: