Ha már belefáradt abba, hogy folyton rohangáljon a munka, a társadalmi események és minden más után, itt az idő, hogy begyakorolja, miként kell törődnie magával.
A meditáció nem csak a szerzetesek számára van fenntartva - valójában bárki bármennyit, bármikor és bárhol képes lehet meditálni.
A következetesség a kulcs
Mielőtt elkezdjük a mindfulness utazásunkat, elhatározottnak kell lennünk, és ragaszkodnunk kell a legalább napi egy alkalomhoz. Nem kell minden nap ugyanazt az időszakot kiválasztani, csak legalább napi egy alkalommal kell gyakorolnunk.
Mint minden képességhez, a meditációhoz is rendszeres gyakorlás kell, hogy elég jók legyünk benne és élvezhessük az előnyeit. Bár már az első alkalommal végrehajtott meditációtól is nyugodtabbak lehetünk, de a hosszútávú előnyök a rendszeres meditációból származnak.
Az idegesség, a szorongás, a félelem vagy az izgatottság is járhat együtt mellkasi fájdalmakkal , de mindentől függetlenül jobb, ha először kizárjuk az akut koszorúér szindrómát. Anginás fájdalmat tapasztalhatunk például szokatlan fizikai megterhelés, váratlan stresszhatás , de akár egy nagyobb ijedtség vagy düh esetén is.
Vegyünk igénybe segítséget
Rengeteg információforrásunk van már, ezért nincs értelme üldögélnünk és töprengenünk, hogy mitévők legyünk. A coach tanácsa szerint keressünk egy okostelefonos appot, amelyet arra terveztek, hogy végigvezessen minket a folyamaton. Utánaolvashatunk, hogy nekünk melyik módszer lesz megfelelő. Számos olyan szakértőt találhatunk, aki örömmel megosztja velünk a tudását. Mint bármelyik képesség esetén, itt is tanulhatunk mások gyakorlatából, és ezt felhasználhatjuk.
Válasszunk egy jó helyet
Amikor elkezdjük a gyakorlatot, keressünk egy nyugodt, csendes helyet - a lelkünk könnyebben elkalandozik, ha zavar a zaj vagy a fény. Ha mégis szükségünk van valamilyen háttérzajra, akkor a hagyományos meditatív melódiák segítenek. Ahogy egyre jobbak leszünk, képesek leszünk már zsúfoltabb környezetben is meditálni, és képesek leszünk a mindennapokban, akár egy stresszes irodai napon is alkalmazni az elsajátított öntudati képességeket.
Béküljünk ki önmagunkkal
Ne haragudjunk önmagunkra, ha nem sikerül elsőre vagy akár tizedszerre sem. Ideje kibékülni magunkkal, és emlékezetünkbe vésni, hogy mindez része a folyamatnak. Az rendben van, hogy a lelkünk mindig reménykedik, de fogadjuk el, hogy megtörténik az ilyesmi, és állítsuk önmagunkat a fókuszpontba. Hívjuk segítségül a lélegzésünket. Amikor észrevesszük, hogy a lelkünk reménykedik (biztos, fog), szépen lassan kezdjünk el koncentrálni a lélegzetvételünkre, számoljuk a lélegzetvételeinket.
Idő kell ahhoz, hogy mindezt megtanuljuk, nem fog egyik napról a másikra sikerülni. Szánjunk rá rendszeresen pár percet, és a meditáció egy idő után már menni fog.
