A Mentális Betegségek Diagnosztikája és Statisztikai Kézikönyve (DSM) című könyv tervezett átdolgozása ismét felvetette a kérdést, hogy mely betegségek kapjanak helyet a pszichiátriai alapműben. A gyermekkori hangulatváltozásoktól kezdve a nemi identitászavarig sok betegség elfogadásáról vitáznak az Amerikai Pszichiátriai Társaság tagjai.
1. Hisztéria
A viktoriánus korban mindenféle női betegséget hisztériaként diagnosztizáltak. A tüneteket csak nagyon homályosan ismerték és a betegséget nagyon szexista módon kezelték. A legtöbb nőnek szexuális izgatást és ágynyugalmat rendeltek el. Ez utóbbi általában tovább rontotta szorongásukat és depressziójukat.
1980-ra a hisztéria teljesen el is tűnt a DSM lapjairól, hiszen mostanra már pontosabb és részletesebb diagnózist tudunk adni az egyes betegségek ismeretében.
2. Péniszirigység
Sigmund Freud forradalmasította a pszichiátriát az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a tudatalattiról és pszichoszexuális fejlődésről alkotott nézeteivel. Manapság azonban sok teóriája számít idejétmúltnak. Ilyen például a péniszirigység elmélete is, ami szerint a fiatal lányok szexuális fejlődését édesapjuk péniszének irigylése és az iránta tanúsított szexuális vágy vezérli.
3. Nárcisztikus személyiségzavar
A nárcisztikus emberek általában túlfejlett egóval rendelkeznek, akiknek állandó dicséretre van szükségük, és csak kevés empatikus képességgel rendelkeznek. A betegség 1980 óta szerepel a DSM-ben, de nem minden fenntartás nélkül.
A legnagyobb probléma ugyanis, hogy a pszichiáterek nem tudtak megegyezni, ki számít nárcisztikusnak. A legtöbb diagnosztizált betegnek ugyanis más személyiségzavara is volt a tünetek hasonlósága miatt.
4. Disszociatív identitászavar
Azaz többszörös vagy multiplex személyiség. A betegség legtöbb kritikusa szerint ez a pszichiátriai rendellenesség mesterségesen kreált és csak egyes pszichiáterek képzelőerejének köszönheti létét. Ennek ellenére a betegségről szóló rész szinte teljesen változatlanul kerül majd bele a DSM ötödik kiadásába.
5. Felnőtt figyelemhiányos hiperaktivitás zavar
A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) régóta ismert gyermekkori betegség. Az ADHD-ban szenvedő gyerekeknek problémáik vannak azzal, hogy egy helyben üljenek, figyeljenek, vagy hogy kordában tudják tartani indulataikat. A közelmúltban azonban kiderült, hogy létezik a betegségnek felnőttkori változata is.
De ahogy a gyermekkori ADHD-nál, a felnőttek esetében is sokan kritizálják azt, hogy szinte minden viselkedési problémát hiperaktivitási zavarnak diagnosztizálnak. Egyes szakértők szerint a pszichiáterek összejátszanak a gyógyszergyártó cégekkel, akik így több ADHD elleni szert tudnak eladni.
