A stressz nem ellenség, hanem a szervezet reakciója a bekövetkező változásokra. A tartós káros stressz ( distressz ) negatív hatású, amely számos fizikai, lelki és mentális probléma forrása lehet. A pozitív stressz ( eustressz ) esetében azonban káros hatás nem áll fenn, ellenben segítheti a személyes fejlődést, aktivitásra serkenthet.
A leggyakrabban használt meghatározás szerint "a stressz az, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja erőforrásait". A stressz - hangozzék ez bármennyire fenyegetően is -, el- és kikerülhetetlen. Az egyén életében minden olyan helyzet stresszforrásként jelenhet meg, amit fenyegetőnek, unalmasnak érez. A frusztráció , illetve a tehetetlenség érzése is e körbe tartozik.
Feszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete? Válaszoljon a kérdésekre , és eredményei alapján javaslatokat kap arra vonatkozóan, hogyan tudna javítani a helyzeten!
Negatív stressz: kimerült erőforrások
A tartós, negatív stressz által előidézett kihívások okán csökkennek a megküzdéshez szükséges erőforrások. A kimerültségnek számos fizikai-, lelki-, illetve viselkedésbéli tünetei vannak. A fejfájás, az alvászavar, a kimerültség , a vérnyomás növekedése, az immunitás csökkenése, vagy éppen a pszichoszomatikus megbetegedések fontos jelzések. A lelki tünetek szintén jelentősek: megjelenhet a félelemérzet, az idegesség, vagy éppen a bizonytalanságérzet is. Az izgatottság mellett felléphet még az alacsony önértékelés, az apátia, illetve a depresszió is.
Az egyén viselkedésbéli következményeként a csökkent teljesítőképesség, étvágytalanság, a szociális kapcsolatokban megjelenő zavarok, illetve a szerhasználat figyelhető meg. A stresszel összefüggésbe hozható betegségek közül érdemes megemlíteni a szív- és érrendszer , a központi idegrendszer, vagy az immunrendszer megbetegedéseit.
Jól látszik: a stresszhelyzethez való alkalmazkodás létfontosságú.
Bárhol, bármikor megjelenhet a stressz
Mint már jeleztük, a stressz az élet bármelyik területén megjelenhet. Az alábbiakban röviden a munkahelyi stressz kérdését foglaljuk össze. Mivel az ember élete jelentős részét a munkahelyén tölti, lényeges kérdés, hogy ott milyen stresszhatások érik, azokat hogyan tudja feldolgozni, illetve kezelni. Noha a munkahelyi stressz a személyiségtől, illetve motivációtól függően eltérő formában jelenhet meg, mégis vannak általánosnak nevezhető, jelzésértékű reakciók a munkavállaló részéről.
Ezek szerint:
- a legkisebb kudarcra is idegesen reagál,
- nem tud együtt dolgozni a többiekkel,
- nem tudja meghatározni a prioritásokat,
- állandóan elfoglalt, de a feladataira nem tud jól felkészülni,
- gyakran összekülönbözik feletteseivel, beosztottjaival,
- túlságosan elfoglalt, nem megy szabadságra,
- hazaviszi a munkát, éjjel és hétvégéken is dolgozik,
- elzárkózik a problémák és kilátások megvitatásától,
- nem tud koncentrálni, rossz a memóriája.
Mi a stressz forrása?
A munkahelyi stressz forrása legtöbbször maga a munka. A nem megfelelő fizikai körülmények, a túl kevés vagy túl sok munka, vagy a sürgető határidők stresszreakciót válthatnak ki. A felelősségi körök tisztázatlansága, hatáskörön kívüli feladatok elvégzése, vagy éppen a karrierút nem az egyén által elvárt módon történő alakulása is kockázatot jelenthetnek. A szervezeti kultúra - amennyiben például rideg, konfliktusos légkörről van szó - szintén munkahelyi stressz forrása lehet.
Az ártalomcsökkentés nem lehetetlen, e folyamatban mindkét szereplőnek feladata van. A munkavállaló esetében a magas önismereti szint , a célok pontos kijelölése, a társas támogatás, az önfejlesztés kiemelt szerepben van. Döntő jelentőségű a munka világa és a privát élet egymáshoz való viszonya is.
Ugyanakkor a munkakörök, szerephatárok, a felelősségi szintek pontos meghatározása a munkaadó feladata. A kihívást jelentő, de nem teljesíthetetlen célok meghatározása, az adott feladatra a megfelelő munkavállaló kiválasztása szintén a cégmenedzsment dolga.
Szintén munkaadói felelősség a realitásokkal lépést tartó karriertervezés. A teljesítménymenedzsment a dolgozók problémáit, ambíciót tartja szem előtt, a tanácsadás pedig a dolgozók lelki problémáira keresi a megoldásokat. A vezetők részére fenntartott képzések pedig a vezető, illetve a többi munkavállaló stressz-szintjének csökkentését célozza meg.
Mivel a tartós és magas szintű munkahelyi stressz az egyén, illetve a cég/vállalat szempontjából is káros, közös érdek annak csökkentése, megelőzése.
