Harcolj, vagy menekülj!

Stressz. Divatos kifejezés vagy valós probléma, mely lassan senkit nem kímél? Építeni és rombolni is képes; komoly betegségeket tud kiváltani. Egy biztos: meg kell próbálni küzdeni ellene, hiszen az evolúció üzenete is ez: Harcolj, vagy menekülj!

Napjaink rohanó társadalma mindannyiunkat stresszel fenyeget. A nagyvárosi élet, a zsúfolt utak, a túlzott munkaterhelés, a fokozódó terhek és kötelezettségek egyre inkább jelen vannak mindennapjainkban. A stressz tehát egy nagyon népszerű téma lett; gyakran beszélünk róla.

De mi is a stressz valójában? Általános értelemben akkor beszélünk stresszről, amikor az emberek fizikai vagy pszichológiai jóllétüket veszélyeztető eseménnyel szembesülnek. Ezek az események a stresszorok, és az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók. Az emberek elég különbözően reagálnak a stresszkeltő eseményekre: vannak, akiknél súlyos pszichés és testi problémák jelentkezhetnek, míg mások ugyanezeket az eseményeket könnyen túlélik, sőt akár kihívásnak is tekintik.

A stressz eredetileg "a szervezetnek adott ingerekre adott nem specifikus válaszát" jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelemben azonban már inkább "tartós idegesség" vagy "folyamatos feszültség" - negatív ingerekre adott tartós válaszreakció.

A tartós stressz komoly egészségkárosodást eredményezhet - a szervezet ellenálló képességének gyengítése révén -, ezért életbevágó a kérdés, hogy vajon képessé válhatunk-e a stresszkeltő helyzetekkel való megküzdésre. A válasz: igen. Ha ugyanis nem teszünk ellene, testünk-lelkünk fizet meg érte.

Fuss, ha kedves az életed

Testünk, ha fenyegetettséget észlel, belső válaszok komplex sorozatával válaszol. Ezek a stresszre adott természetes reakciók. Mindegy, mi történik velünk - akár megtámadnak minket, akár jeges vízbe esünk, akár a repüléstől rettegünk - testünk ugyanúgy válaszol: automatikusan felkészül a veszedelemre. Ezt a reakciót nevezzük "harcolj vagy menekülj" válasznak.

Ez a primitív válasz évezredekre nyúlik vissza (és evolúciós értelemben hasznos), amikor az emberek nap mint nap az életüket fenyegető veszélyekkel néztek szembe. Az erdőben egy medvével találkozván szükségük volt a hirtelen kiáramló adrenalinra, hogy rögtön küzdeni vagy futni tudjanak.

Az agy tehát fenyegető szituációban adrenalint és noradrenalint bocsát ki. Gyorsan szükségünk van energiára, így a máj többletcukrot, azaz üzemanyagot bocsát az izmok rendelkezésére; hormonok szabadulnak fel azért, hogy serkentsék a zsír és a fehérje átalakulását cukorrá. Fokozódik a test anyagcseréje a fizikai cselekvés nagyobb energiaigényére való előkészületként. Nő a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám, fokozódik a verejtékezés és az izomfeszültség. Ugyanakkor néhány nélkülözhető aktivitás - például az emésztés - csökken.

Az erősebb stresszhelyzetek ma is elő tudják hívni ezt az ősi válaszreakciót, legyen szó akár egy határidős munka elvégzéséről vagy a főnökkel való folyamatos konfrontációról.

Véget nem érő csatákban

A "harcolj vagy menekülj" válasz fiziológiai összetevői nagy hasznot hajtanak azzal, hogy elősegítik, hogy az egyén megbirkózzon a fizikai fenyegetésekkel (ha el lehet menekülni vagy meg lehet támadni a fenyegető ingert), de nem igazán hasznosak, amikor a stressz modern forrásaival állunk szemben. Olyan helyzetekben, ahol a cselekvés lehetetlen vagy ahol a fenyegetettség hosszú ideig fennáll, a tartós fiziológiai arousal (készenléti állapot, izgatottság) káros hatású lehet.

Testünk felkészültsége nem segít, ha a dugóban ülünk, vagy a pénztárnál állunk sorba, a termelt adrenalin felhasználására esélyünk sincs. Ilyenkor érezzük azt, hogy felrobbanunk. Valójában ezekben a helyzetekben nem lenne szükségünk erre az ősi válaszra. A túlfeszítettségnek viszont, ha tartóssá válik, szellemi és testi egészségünk látja kárát. A stressz tehát közvetve és közvetlenül is befolyásolja egészségünket.

A készültség tehát alapvetően nem baj és nem is egészségtelen, hiszen riadóra szükség lehet; veszélyessé akkor válik, ha a megfeszített állapot tartóssá válik. A stresszkeltő események jelenlétéhez való folyamatos alkalmazkodás (vagy annak kísérlete) kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá tehet betegségekre. A krónikus stressz olyan testi rendellenességekhez vezethet, mint a fekélyek, a magas vérnyomás és a szívbetegségek, és egyúttal kárt okozhat a szervezet immunrendszerében, ami a vírusok és baktériumok elleni csökkent ellenálló képességben mutatkozik meg. A stressz okozhat továbbá alvászavart, emésztési problémákat, agyvérzést, szívrohamot, idegösszeroppanást. Valójában kevés olyan betegség létezik, aminek a kialakulásában a tartós, káros stressz ne játszana szerepet. Az allergia, a diabétesz, a rák mind stresszfüggő. Aktuális hangulatunkat is meghatározza a stressz; uralhatatlansága pedig hamar a tanult tehetetlenség állapotába sodor minket.

Van esély a győzelemre

Egy biztos: a stresszkeltő események - akár akarjuk, akár nem - életünk részei. Ezen változtatni nem tudunk, de azon igen, hogy hogyan kezeljük ezeket az eseményeket. Tehetünk lépéseket azért, hogy idejében felismerjük, mely szituációk hoznak ki minket a sodrunkból, és hogyan tudjuk ezeket szabályozni, hogyan óvhatjuk meg magunkat fizikailag és érzelmileg is a ránk nehezedő stresszforrásoktól. Ha elkerülni, feloldani nem is tudjuk, próbáljunk meg könnyebben együtt élni vele, és csökkentsük a káros következményeket.

Fogadjunk még néhányat az alábbi tanácsokból a stresszel szembeni küzdelemben!
  • Fontos, hogy felismerjük a figyelmeztető jelzéseket, melyek stresszre utalnak. Gondoljuk át, mi is okozza a stresszt, tudnánk-e ezeken változtatni.
  • Próbáljunk kiegyensúlyozottan táplálkozni, erősítsük immunrendszerünket ezáltal is. Ne a kávéval, alkohollal, nikotinnal gyógyítsuk magunkat.
  • A testedzés a stressz kontrolljának fontos tényezője; végezzünk rendszeresen, megfelelő mennyiségű testmozgást.
  • Iktassunk be minden napra egy kis pihenőt, csináljunk olyat, amit szeretünk (pl. zenehallgatás, olvasás, forró fürdő).
  • Tanuljunk meg valamilyen relaxációs technikát, és használjuk azt rendszeresen.
  • Próbáljuk meg jól szervezni életünket, osszuk be jól az időnket, ne mondjunk mindenre igent, ne keressünk magunknak kifogásokat.
  • Ne az alvás legyen az, amin spórolni próbálunk.
  • Ne feledjük, a stresszt is könnyebb elviselni, ha nem egyedül ér bennünket. A barátságok, társas kapcsolatok védenek bizonyos betegségekkel szemben.
  • És végül, de nem utolsósorban, ne féljünk szakszerű segítséget kérni, ha szükség van rá.


Fogadjuk meg a híres stressz-kutató, Selye János tanácsát: "Mindig küzdj az elérhető legmagasabb célért, de sose erőlködj feleslegesen!"

Forrás:
www.mayoclinic.com

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+1, +6 °C
Minimum:
-5, +1 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon és a főváros térségében gyengén felhős, másutt közepesen felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag