Sírás után javul a hangulatunk, akkor biztosan, ha szociális támogatást is kapunk - állítják a Dél-Floridai Egyem pszichológusai.
A pszichológusok több mint 3000 közelmúltbeli (laboratóriumon kívüli) sírási élmény beszámolóit értékelték ki, és azt találták, hogy a sírás előnyei teljes mértékben attól függtek, hogy mitől, hol és mikor történt a bizonyos sírás. A kutatók megfigyelték, hogy a válaszadók többsége számára a sírás után javult a hangulata. Ugyanakkor, a résztvevők egyharmada nem számolt be semmilyen hangulatjavulásról, egytizedük pedig rosszabbul érezte utána magát. A felmérés azt is felfedte, hogy azok, akik szociális támogatást kaptak sírásuk közben, náluk a nagyobb valószínűséggel jön létre hangulatjavulás.
A laboratóriumi körülmények érdekes megfigyeléseket nyújtottak a sírás pszichológiájáról. A sírók nyugtató hatásokat mutatnak, például lassabb légzést, ám emellett számos kellemetlen stresszt és ingert is éreznek, beleértve a fokozott szívritmust és az izzadást. Az érdekes az, hogy a testi nyugtatás általában tovább tart, mint a kellemetlen ingerek. A nyugtató hatások később is előfordulhatnak és legyőzhetik a stressz reakciót, amely miatt hajlamosak az emberek később a sírás jó oldalára emlékezni.
A sírás hatásai attól is függnek, hogy ki sír. A szorongók vagy hangulatzavarban szenvedők tapasztalják a legkevésbé a sírás pozitív hatásait. Emellett a kutatók arról is beszámoltak, hogy azok, akik nem képesek felfogni érzelmi életüket (ez az alexithymia nevű állapot), még rosszabbul is érzik magukat a sírás után. A szerzők azt feltételezik, hogy ezeknek az egyéneknek az érzelmi belátási képességük hiánya meggátolja azt a fajta kognitív változást, amely szükséges ahhoz, hogy a szomorú élmény valami pozitívvá változzon.
