- "Állandóan levert, szomorú vagyok."
- "Nem tudok örülni semminek, senkinek. Nem érdekel semmi..."
A fenti érzések a depresszió alaptünetei, legalább egy tünet tartós, (minimum két hétig fenn álló) jelenléte szükséges a depresszió diagnosztizálásához.
- "Állandóan eszem..." vagy éppen ellenkezőleg "Nem tudom miért, de fogyok..."
- "Nem alszom olyan jól, mint korábban."
- "Alig van erőm tevékenykedni, állandóan fáradtnak érzem magam."
- "Csak ülök, nézek magam elé" vagy éppen ellenkezőleg, "értelmetlenül fel-alá mászkálok."
- "Nem vagyok jó semmire."
- "Nem megy a gondolkodás, nehezebben döntök, nem tudok koncentrálni."
- "Nincs értelme az életemnek, lehet, hogy jobb lenne mindenkinek, ha nem lennék..."
Ilyeneket érez, érezhet a depressziós ember. Ha ezek az érzések nem valamilyen gyógyszer, vagy más kémiai anyag bevétele kapcsán alakulnak ki és nem magyarázhatók gyásszal sem, depressziónak tekintendők.
1 A depresszió tünetei a beteg számára jelentős szenvedést, kapcsolataiban, munkavégző képességében és egyéb tevékenységeiben romlást okoznak.
1 Gyakori tünet még az egyéb testi betegséggel nem magyarázható testi fájdalom,
2 mely jelentkezhet a végtagokban, a derekunkban vagy lehet fejfájás is.
5 Ezeket a fájdalmakat, amelyek a depresszió talaján alakulnak ki, sajnos, a hagyományos fájdalomcsillapítókkal megszüntetni nem tudjuk, mert biológiai eredetük más, ezért más hatásmódú gyógyszerek lehetnek hatékonyak a kezelésükben.
Mit tehetünk, ha ezeket, az életünket megkeserítő kellemetlen panaszokat érezzük?
Először is keressük fel háziorvosunkat és mondjuk el neki, hogy mióta érezzük a tüneteket, milyen módon befolyásolják ezek a tünetek a mindennapjainkat.
Mit tehet a depressziós betegért a háziorvos?
Magyarországon jelenleg - eltérően sok más európai országtól- a háziorvos nem indíthat antidepresszív gyógyszeres terápiát, közülük kevesen rendelkeznek pszichoterápiás képesítéssel is. A háziorvos, a még nem kezelt depressziós betegnek csak egyes tünetekre ható szereket írhat fel: altatót, vagy nyugtatót, de a depressziója valamennyi tünetét nem tudja orvosolni ezekkel a gyógyszerekkel. A nem gyógyuló depressziós tünetek azonban túl azon, hogy zavaróan befolyásolják a beteg közérzetét, bizonyítottan nagyobb esélyt adnak újabb depressziós időszak kialakulásához.
3 A háziorvos segíteni fog minket abban, hogy beutalót ír a depresszió gyógyításával foglalkozó szakorvoshoz, a pszichiáterhez.
A pszichiáterek szakrendelésen, pszichiátriai gondozókban, kórházi pszichiátriai osztályokon vagy magánrendeléseken dolgoznak. Amikor a pszichiáter már beállította a gyógyszeres terápiát, a pszichiáter szakorvos írásos javaslatára a háziorvos 1 évig felírhatja támogatással az antidepresszívumot,
4 de a gyógyszeres antidepresszív kezelésen csak a pszichiáter változtathat.
A pszichiáternél ugyanolyan fontos minden tünetet elmondanunk, legyen az a hangulatunkat érintő tünetek, vagy a közérzetünket jelentősen befolyásoló testi tünetek, például az alvászavar, a fájdalom vagy a mással nem indokolható fáradtság. De nemcsak az első találkozáskor mondjuk el ezeket, hanem legalább ilyen jelentősége van erről beszélni a terápia folyamán, a rendszeres viziteken is. A szakorvos ugyanis a gyógymód hatékonyságát követi akkor, amikor a panaszok teljes tárházának változását értékeli. Minden pszichiátriai rendelésen számoljunk be testi és lelki tüneteink alakulásáról.
A depressziós beteg érdeke rövid és hosszútávon egyaránt, hogy minden tünetétől megszabaduljon, legyen az rossz hangulat, szorongás vagy akár a depresszió talaján kialakult testi fájdalom. A nem múló tüneteket tehát szóba kell hoznunk kezelőorvosunknál és kérnünk kell azok gyógyítását, megszüntetését.
Hivatkozások:
1. Hangulatzavarok Medicina Könyvkiadó 2001, Szádóczky Erika, Rihmer Zoltán 32-33 old.
2. Garcia-Cebrian et al. European Psychiatry 23(2008)57-65
3. Paykel et al. Psychological Medicine,1995 25.1171-1180
4. www.oep.hu
5. Bair et al. Psychosomatic Medicine 66:17-22 (2004)
