Norvégiában a házasságok nagyjából negyven százaléka végződik válással, és egyre nő a házasság nélkül együtt élő és gyereket nevelő párok száma is a kutatás szerint. A sok vizsgálat ellenére azonban keveset tudni arról, hogyan alakul a válást elszenvedő gyerekek egészsége.
"Azok a gyerekek, akik 15-19 évesek voltak szüleik válásakor, 12 százalékkal kisebb eséllyel szednek antidepresszánst felnőttként, mint akik négyévesek vagy annál fiatalabbak voltak" - mondta Oystein Kravdal, NIPH Termékenységi és Egészségügyi Intézete szerdán bemutatott új tanulmányának vezető szerzője.
Akik maguk is felnőttek - húszévesnél idősebbek - voltak a szülők válásakor, 19 százalékkal kisebb eséllyel szedtek később depresszió elleni gyógyszert, mint a négy év alattiak. A kutatók a norvég receptnyilvántartó adatbázis alapján dolgoztak. Elemzésükben 180 ezer olyan gyerek adatai használták, akiknek elváltak a szülei, valamint 640 ezer olyan gyerekét, akinek nem. Ezután a 2004 és 2008 között 20-44 éveseknek felírt antidepresszánsok adatait vizsgálták.
A szülők anyagi lehetőségei, viselkedése és sok más tényező befolyásolhatja azt is, mekkora az esélye, hogy a kapcsolat megromlik, majd végül felbomlik, valamint hogyan hat mindez a gyerekekre és a tanulmányban vizsgált későbbi depresszióra . Kravdal szerint azok a gyerekek, akiket nagyon fiatalon érint a válás, hosszabb ideig érzik a miatta kialakult stresszt, mint akik már tizenéves koruk vége felé.
A különbség másik magyarázata, hogy a kisebb gyerekre erősebben hat a stressz, illetve hosszú távon rendkívüli következményekkel járhat mentális egészségükre nézve. Az eredmények mégsem feltétlenül azt jelentik, hogy a válást el kell halasztani. "Ha elképzeljük, hogy a szülők várnak a válással, míg a tízéves gyerekük 15 éves lesz, akkor a gyereknek még tovább kell olyan szülőkkel együtt élnie, akiknek rossz a kapcsolata" - magyarázta Kravdal.
