Mennyire veszélyesek a nyugtatók?

Nyugtatókat, altatókat már a huszadik század eleje óta írnak fel szorongástól és különböző görcsök miatt szenvedő betegeknek. Felhasználásukat kezdetben jelentősen korlátozták a viszonylag rövid szedési idő mellett is jelentkező mellékhatások és erős függőség. Az orvostudomány robbanásszerű fejlődésével ezek a gyógyszerek is egyre kiforrottabbakká váltak. A legújabb készítmények már jóval biztonságosabbak az elődeiknél, s a legtöbb ember számára nem jelentenek veszélyt. Fontos azonban ezek szedését is komolyan venni, mert e gyógyszerekkel könnyen vissza lehet élni, amiben pedig komoly kockázatok vannak.

Bár nyugtató hatású készítményeket már jóval korábban is alkalmaztak, az első hivatalos altatót 1903-ban kezdték el forgalmazni Veronál néven. Ez nyitotta meg az úgynevezett barbiturátok sorát a gyógyszerek között, amelyek jól ellátták alapfunkciójukat, de számos nem várt mellékhatást is eredményeztek, többek között súlyos gyógyszerfüggőséget idéztek elő már rövidebb távon is. Néhány évtized múlva fel is váltották őket a benzodiazepinek, amelyek mellékhatásai már jóval enyhébbnek bizonyultak. Barbiturátokat ma már csak kórházakban, műtét előtti altatáskor használnak.

Mennyire lehetnek veszélyesek a nyugtatók? A benzodiazepinek a hatvanas évektől kerültek forgalomba, és viszonylag rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert. A hetvenes évektől már világszerte a leggyakrabban felírt készítmények között tartják számon a nyugtatókat , de sajnos napjainkra a legális drogozás egyik szinonimája lett a velük való visszaélés. Ugyan a benzodiazepinek rövid távú alkalmazása a legtöbb ember számára nem jár egészségkárosodással, tartós szedése során számos mellékhatás kialakulhat. Hosszú távon alvásproblémák, depresszió, szorongás és pánikbetegség kialakulásában is szerepet játszhatnak.

Mire a növény a valerián nevet megkapta, a korai európai herbalisták már valóságos csodaszerként tartották számon, és mindent gyógyítónak nevezték. Részletek! A fejlett országokban a harminc éven aluliak kórházi kezelésének egyik vezető oka a gyógyszermérgezés . Ennek leggyakoribb kiváltó oka a nyugtatókkal együtt fogyasztott alkohol. A gyógyszerekkel való visszaélés azonban nem csak ezt a korosztályt érinti. "Életkortól és egészségi állapottól is függ, hogy mekkora dózis minősül egy embernél halálosnak ezekből a gyógyszerekből. A benzodiazepineknek létezik antagonistájuk, amelyek ellenszerként szolgálnak túladagolás esetére, viszont sajnos a bevett mennyiség növekedésével ezek hatása egyenes arányban csökken" - mondta el Nagy Boglárka gyógyszerész. Ebből egy kis ampulla is több tízezer forintba kerül, ráadásul egy túladagolt ember esetében ennek sokszorosa szükséges a veszély elhárításához, ami nem mindig áll rendelkezésre. Ha későn kap szakszerű segítséget, sok esetben már a gyomormosás sem segíthet rajta - hangsúlyozta a gyógyszerész.

Az altatók legújabb csoportját, az úgynevezett Z-szerek alkotják. A csoport az elnevezését a beletartozó hatóanyagok kezdőbetűiről kapta. Ezek esetében a rászokás esélye már alacsonyabb, gyors elalvást tesznek lehetővé, illetve nincsen nappali álmosító hatásuk sem, mivel a szervezetben viszonylag gyorsan felszívódnak. A többivel ellentétben a zolpidem esetében halálos dózis sem fenyeget, nagy mennyiségben ugyanis hánytatja a beteget - közölte a gyógyszerész. Ez persze nem jelenti, hogy veszélytelen lenne, az öklendezés során ugyanis a légutak elzáródhatnak, a beteg pedig megfulladhat.

Az altatók szedése elsősorban tüneti kezelés, használatuk előtt érdemes megvizsgálni az életmódunkat is. Tanácsos időponthoz kötni reggeli kelésünket és esti lefekvésünket, kerülni a nehéz ételek és serkentők fogyasztását a kései órákban. Lehet ugyanis, hogy kis változtatással szükségtelenné tehetjük a gyógyszerszedést.