118 igennel és 65 nemmel hétfőn megszavazta a Parlament a kötelező szülőtartást. Ennek értelmében törvénybe iktatták, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni szüleikről abban az esetben, ha azok önhibájukon kívüli okokból nem képesek saját magukat eltartani. A szülő abban az esetben is anyagi juttatást kérhet gyermekétől, ha őt egy másik rokon eltartja ugyan, de ezt nem lenne köteles megtenni.
A módosítás értelmében „...olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől”. A bíróságnak tehát a szülő és a gyermek részéről is számos körülményt kell kivizsgálnia.
Európa több országában alkalmazzák
A szülőtartás nem új jogintézmény, azt már az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően is szabályozta a Családjogi törvény, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is tartalmazza – a rokontartás szabályai között – a szülőtartásra vonatkozó rendelkezéseket - emlékeztet a Hirado.hu . A május 3-án Országgyűlés elé terjesztett módosítási javaslat ugyanakkor azt nyomatékosítaná, hogy a nagykorú gyermekek szüleik irányában fennálló tartási kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bír.
A Ptk. szabályai értelmében a szülőt érintő tartásdíj miatt a szülő, illetve az ő beleegyezésével a helyi járási hivatal indíthat pert. Erre korábban is volt példa, akkor viszont még elutasították az ehhez hasonló keresetet: a Hirado.hu egy 2013-as esetet említ, amikor egy hódmezővásárhelyi idősotthon lakója nyújtott be keresetet gyermeke ellen az otthon költségeinek megtérítéséért. „Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy a felnőtt gyermekeknek kötelességük idős szüleik eltartása, azt a mindennapi élet során sokan nem tartják be, és szinte lehetetlen betartatni” – idézte a hírportál a helyi idősotthon fenntartóját. A módosítás megszavazásával azonban lehetőség nyílt jogi úton is követelni az anyagi támogatást például azoknak a szülőknek, akik szociális otthonba kerültek, de azt saját nyugdíjukból nem tudják finanszírozni.
A szülőtartás intézmény az Európai Unió számos országában ismert, a tartási kötelezettség megállapítását ugyanakkor mindig szigorúan bírálják el. Megvizsgálják például azt is, hogy a szülő valóban rászorulónak minősül-e, illetve hogy miért vált azzá. Az eddigi bírói gyakorlat szerint a nyugdíjkorhatár betöltése segítheti az igény érvényre juttatásában, ez azonban nem feltétele annak. A bíróság figyelembe veszi az igénylő szülő anyagi hátterét, családi és életkörülményeit. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy a bíróság a szülőt érdemtelennek minősíti a tartásra, mert az olyan életvitelt folytat, ami miatt a gyermekétől nem várható el, hogy eltartsa. Alkoholizmus, komoly bűnlajstrom vagy a gyermekkel szemben elkövetett erőszakos cselekedet például kizáró tényező lehet.
Önmagában a szülő és a gyermek közötti rossz viszony nem jogosítja az előbbit arra, hogy pénzt követeljen az utóbbitól. A bíróság minden esetben egyedileg kell, hogy elbírálja a családokat, hogy meghozhassa a megfelelő döntést. Persze ennek során olyan szubjektív kérdésekben kell ítéletnek születni, hogy ki minősült jó szülőnek, vagy éppen rossz gyermeknek.
