A gyerekek immunrendszerét erősíti a szoptatás - ezt a közhelyet a német lap, a Die Welt online kiadása is említi, de ezúttal nem erre igyekszik felhívni a figyelmet. Van ugyanis egy hosszabb távon érvényesülő hatás is, amit brazil kutatók vizsgáltak most. A szoptatás összefügg ugyanis az intelligenciával. Így a sokáig anyatejen élő csecsemők felnőtt korukban magasabb átlagkeresetre számíthatnak - olvasható a német újság hírében.
Brazil kutatók 30 éven át tartó felmérést ismertettek most a The Lancet című szaklapban. 3500 újszülött életét követték nyomon a dél-amerikai szakértők. A tanulmány szerzője, Bernardo Lessa Horta, a Pelotas Egyetem kutatója szerint a szoptatás jótékony hatása az agyfejlődésre és az intelligencia gyermekkori magasabb szintjére már korábban is ismert volt.
Így aki legalább egy évig anyatejen élt , az átlagosan 4 ponttal magasabb intelligenciahányadossal rendelkezett, 0,9 évvel több osztályt végzett el az iskolában, és 341 brazil reallal (98 euróval) többet keresett havonta. Ez a különbség azokkal szemben volt kimutatható, akiket kevesebb, mint egy hónapig szoptattak.
A szoptatás és az IQ közötti összefüggést már korábban is emlegették - ezt azonban korábban igencsak szkeptikusan fogadták bizonyos szakértők. A kifogások arra vonatkoztak, hogy a család szociális és gazdasági helyzetét nem vették kellőképpen figyelembe a megelőző vizsgálatok végzői.
De más tényezők is magyarázhatnák eszerint a jelenséget: azok az anyák, akik például a terhességük alatt szoptattak, ritkábban dohányoztak. Ez szintén növelheti az intelligenciát, de az IQ-növekedés ilyenkor nem az anyatejjel függ össze. Ráadásul az intelligencia igencsak összefügg az örökléssel: 75 százalékban "örökölhető" - írja a Die Welt.
Éppen ezért most a brazil tanulmány szerzői igyekeztek kiszűrni a zavaró tényezőket: figyelembe vették a szülők iskolázottságát, a terhesség alatti dohányzást és még a születési súlyt is beszámították a kiértékeléskor. Megnézték azt is, hogy a gazdagabb, képzettebb, szociális szempontból kedvezőbb helyzetű szülőknél gyakoribb-e a szoptatás . Kiderült, hogy ebben nincs különbség más rétegekhez képest.
Az anyatej intelligenciára gyakorolt jótékony hatását általában azzal magyarázzák a kutatók, hogy ez elsősorban hosszúláncú telített zsírsavakat tartalmaz, amelyek fontosak az agy fejlődéséhez. Ezt a hatást mutatta ki például Terrie Moffitt korábbi kutatása a durhami Duke Egyetemen. Ez a vizsgálat azt derítette ki 3000 nagy-britanniai és új-zélandi gyermek felmérése alapján, hogy a szoptatás 7 ponttal növelte a gyerekek IQ-ját. Ez azonban csak akkor következett be, ha a gyermek az FADS2 elnevezésű gén egy bizonyos változatával rendelkezett.
Így tehát az intelligencia növelése a környezeti és a genetikai hatások összjátékából következik. A gyermekek 90 százaléka rendelkezett egyébként az FADS2-gén úgynevezett C-variánsával. Náluk emelkedett az IQ, ha szoptatták őket. Az úgynevezett G-variáns esetében a szoptatás nem volt hatással az intelligenciára. Mindez azt is megmagyarázhatja, hogy a mostani brazil kutatásban miért kisebb az IQ-növekedés mértéke. Hét helyett csak négy pontról van szó. Ez a C-variáns nélküli gyerekeknek tudható be, ők ugyanis az átlagos értékeket lefelé módosították.
Az FADS2-gén szerepe az, hogy kódot szállít annak az enzimnek, amelyik a zsírok anyagcseréjéhez fontos. Ezek a zsírsavak feldúsulnak a születés után az újszülött, illetve a csecsemő agyában.
Horta kutatása arra is rávilágított, hogy nemcsak a szoptatás időtartama, hanem az anyatej mennyisége is fontos. Azok a gyerekek ugyanis, akik csak anyatejet kaptak, jobban profitáltak ebből, mint azok, akik időnként tápszert vagy más, anyatejet pótló élelmiszert kaptak.
