Miért könnyebb annak, akit tovább szoptattak?

Akit sokáig szoptatnak, okosabb lesz. De ez a szabály nem vonatkozik mindenkire, mert a genetika is szerepet játszik az IQ-növekedésben. Ha viszont megfelelők a gének, akkor az is fontos, hogy minél több anyatejet igyon a csecsemő.

A gyerekek immunrendszerét erősíti a szoptatás - ezt a közhelyet a német lap, a Die Welt online kiadása is említi, de ezúttal nem erre igyekszik felhívni a figyelmet. Van ugyanis egy hosszabb távon érvényesülő hatás is, amit brazil kutatók vizsgáltak most. A szoptatás összefügg ugyanis az intelligenciával. Így a sokáig anyatejen élő csecsemők felnőtt korukban magasabb átlagkeresetre számíthatnak - olvasható a német újság hírében.

Brazil kutatók 30 éven át tartó felmérést ismertettek most a The Lancet című szaklapban. 3500 újszülött életét követték nyomon a dél-amerikai szakértők. A tanulmány szerzője, Bernardo Lessa Horta, a Pelotas Egyetem kutatója szerint a szoptatás jótékony hatása az agyfejlődésre és az intelligencia gyermekkori magasabb szintjére már korábban is ismert volt.

A szoptató anyáknak kisebb az esélyük arra, hogy 2-es típusú diabéteszben megbetegedjenek - mutatta ki egy új tanulmány. Német kutatók 1994 és 2005 között követték nyomon az anyák testsúlyát, vérvételi eredményeit és a cukorbetegség előfordulását. Kattintson a részletekért! Ugyanakkor az már kevésbé volt egyértelmű, hogy az ebből fakadó előnyök kitartanak-e felnőttkorban is. Az új tanulmány szerint ez így van: akit egy éves koráig szoptattak, annak az intelligenciaszintje legalább 30 éves koráig kimutathatóan nagyobb. (A 30 éves kor - bár ezt nem írja a német lap - a kutatás sajátosságaiból fakad, hiszen ennyi ideig tartott a vizsgált személyek megfigyelése.) Ráadásul minél tovább tartott a szoptatás, annál nagyobb volt a "nyereség".

Így aki legalább egy évig anyatejen élt , az átlagosan 4 ponttal magasabb intelligenciahányadossal rendelkezett, 0,9 évvel több osztályt végzett el az iskolában, és 341 brazil reallal (98 euróval) többet keresett havonta. Ez a különbség azokkal szemben volt kimutatható, akiket kevesebb, mint egy hónapig szoptattak.

A szoptatás és az IQ közötti összefüggést már korábban is emlegették - ezt azonban korábban igencsak szkeptikusan fogadták bizonyos szakértők. A kifogások arra vonatkoztak, hogy a család szociális és gazdasági helyzetét nem vették kellőképpen figyelembe a megelőző vizsgálatok végzői.

De más tényezők is magyarázhatnák eszerint a jelenséget: azok az anyák, akik például a terhességük alatt szoptattak, ritkábban dohányoztak. Ez szintén növelheti az intelligenciát, de az IQ-növekedés ilyenkor nem az anyatejjel függ össze. Ráadásul az intelligencia igencsak összefügg az örökléssel: 75 százalékban "örökölhető" - írja a Die Welt.

A sokáig szoptatás jót tesz a babának?

Éppen ezért most a brazil tanulmány szerzői igyekeztek kiszűrni a zavaró tényezőket: figyelembe vették a szülők iskolázottságát, a terhesség alatti dohányzást és még a születési súlyt is beszámították a kiértékeléskor. Megnézték azt is, hogy a gazdagabb, képzettebb, szociális szempontból kedvezőbb helyzetű szülőknél gyakoribb-e a szoptatás . Kiderült, hogy ebben nincs különbség más rétegekhez képest.

Az anyatej intelligenciára gyakorolt jótékony hatását általában azzal magyarázzák a kutatók, hogy ez elsősorban hosszúláncú telített zsírsavakat tartalmaz, amelyek fontosak az agy fejlődéséhez. Ezt a hatást mutatta ki például Terrie Moffitt korábbi kutatása a durhami Duke Egyetemen. Ez a vizsgálat azt derítette ki 3000 nagy-britanniai és új-zélandi gyermek felmérése alapján, hogy a szoptatás 7 ponttal növelte a gyerekek IQ-ját. Ez azonban csak akkor következett be, ha a gyermek az FADS2 elnevezésű gén egy bizonyos változatával rendelkezett.

Így tehát az intelligencia növelése a környezeti és a genetikai hatások összjátékából következik. A gyermekek 90 százaléka rendelkezett egyébként az FADS2-gén úgynevezett C-variánsával. Náluk emelkedett az IQ, ha szoptatták őket. Az úgynevezett G-variáns esetében a szoptatás nem volt hatással az intelligenciára. Mindez azt is megmagyarázhatja, hogy a mostani brazil kutatásban miért kisebb az IQ-növekedés mértéke. Hét helyett csak négy pontról van szó. Ez a C-variáns nélküli gyerekeknek tudható be, ők ugyanis az átlagos értékeket lefelé módosították.

Az FADS2-gén szerepe az, hogy kódot szállít annak az enzimnek, amelyik a zsírok anyagcseréjéhez fontos. Ezek a zsírsavak feldúsulnak a születés után az újszülött, illetve a csecsemő agyában.

Horta kutatása arra is rávilágított, hogy nemcsak a szoptatás időtartama, hanem az anyatej mennyisége is fontos. Azok a gyerekek ugyanis, akik csak anyatejet kaptak, jobban profitáltak ebből, mint azok, akik időnként tápszert vagy más, anyatejet pótló élelmiszert kaptak.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Délnyugat felől tovább folytatódik a felhősödés, ezzel együtt a csapadékhajlam is fokozatosan növekszik. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra