„Az ősz a gesztenyefélék szezonja, de míg a szelídgesztenye termése ehető, sőt, sokak egyik kedvenc csemegéje, a vadgesztenye fogyasztása émelygést, gyomorpanaszokat okozhat” – figyelmeztetett Facebook-posztjában a Rizikometer. Az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó csapat szerint azonban a két fafaj és termésük könnyen megkülönböztethető, amennyiben tudjuk, mire kell figyelni.
Vadgesztenye és szelídgesztenye közötti különbségek
A vadgesztenyének nagy, többnyire 5 levélkéből álló, összetett levelei vannak. Kerek, fényes termését kemény, tüskés burok veszi körül.
„A gyerekek általában szeretnek játszani vagy barkácsolni a többnyire gömbölyű vadgesztenye-magokkal, aminek semmilyen veszélye nincs, de megenni ezeket nem szabad, mert nemcsak az emberre, de még a kutyákra nézve is mérgezőek” – írták.
A szelídgesztenye lándzsás alakú, fűrészes szélű levelei egyenként, váltakozó állásban helyezkednek el az ágakon. Termése sűrű, puhább, tűszerű tüskékkel borított burokban van. Egy burokban legfeljebb három lapos és hegyes gesztenye található.
A KalóriaGuru.hu kalkulátora szerint 100 gramm gesztenyében 196 kilokalóriányi energia, 1,6 gramm fehérje, 1,3 gramm zsír, 36,1 gramm szénhidrát és 8,1 gramm rost található. Ekkora mennyiséggel a napi ajánlott C-vitamin-bevitel felét, a rézigény 41,8 százalékát, valamint a B6-vitamin-, a folsav- és a káliumszükséglet legalább negyedét is fedezni tudod. Sok benne továbbá a mangán és a B1-vitamin (tiamin) is.
A szelídgesztenye tehát ugyan kalóriadús, azonban nagyon egészséges, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag finomság. Bővelkedik jó minőségű fehérjében, zsírtartalma pedig jelentősen alacsonyabb, mint a dióféléké – mutatott rá a Rizikometer.
Kiemelt képünk illusztráció, forrása: Getty Images
