Egy amerikai kutatás eredményei azt sugallják, azok a multitask-gyakorlók, akik több feladatra, információs forrásra figyelnek egyszerre – például YouTube videókat néznek, Twitter bejegyzéseket követnek, e-mailt írnak és telefonon is beszélnek – általában nem kifejezetten eredményesek egyes tevékenységeikben.
Az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában közzétett kutatást a Stanford Egyetem munkatársai végezték. A szakemberek eredetileg arra keresték a választ, mi a titka a hatékony média-multitaskingnak, azaz az egyszerre több feladatot végző, információforrást is figyelő munkának, kommunikációnak. Ám a titkos "recept" helyett, nem kis meglepetésükre leginkább az inkompetencia általános jeleire bukkantak ezeknél a felhasználóknál.
A szakemberek abból indultak ki, hogy a multitasking alapvetően elég nehéz kognitív kihívás egy embernek, így kíváncsiak voltak arra, vajon hogyan lehet ennyiféle feladatra hatékonyan koncentrálni. Az eredmények azonban inkább azt mutatták, hogy az egyes feladatok végrehajtása, az információk befogadása inkább rosszabb minőségű volt a vizsgált személyeknél. A kutatók nem mentek messze otthonról, a Stanford Egyetem diákjainak médiafogyasztási és –használati szokásait figyelték meg, majd az alanyokat egyszerű- és összetett-médiafelhasználók kategóriáiba sorolták. A két csoport tagjainak ezt követően tesztfeladatokat kellett megoldania, például 900 milliszekundum különbséggel megmutatott téglalap alakzatról megállapítani, hogy azonosok voltak-e.
Az eredmények azt mutatták, függetlenül a médiafelhasználási és -fogyasztási szokásoktól, mindkét csoport tagjai egyforma eredményeket értek el, ám amikor a tesztekhez már olyan elemeket is hozzátettek, amelyek elterelhették az alanyok figyelmét, az összetett-médiafelhasználók esetében – vagyis a sokkal aktívabban és többet multitaskolóknál – azt figyelték meg, hogy reakcióidőik hosszabbodnak és a hibás válaszaik száma is növekszik.
A tanulmány szerzői szerint ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy az erősebben multitaskoló egyének nehezebben koncentrálnak és kevésbé képesek megkülönböztetni egymástól a lényeges és a lényegtelen információkat. Ilyenformán hajlamosak fő tevékenységük rovására is más információkat feldolgozni, befogadni.
A kutatók úgy vélik, ezek az adatok fontos információra világítottak rá, hiszen ma egyre több munkakörben jelentkezik az aktív multitasking valamilyen formája, például az, hogy valamilyen tevékenység közben egy gyors üzenetküldő program is fut a számítógépen vagy SMS-t kapunk telefonon.
