A kutatókat is meglepte az ausztrál Varsity Egyetem tanulóinak stressz-szintje, ami jóval meghaladja a lakossági átlagot.
Több mint háromszor magasabb a distressz (káros stressz) aránya az ausztrál Varsity Egyetem tanulói körében, mint az ottani lakosság átlagos stressz-szintje. A Queensland Egyetem kutatásából kiderült, hogy a hallgatók 80 százaléka küzd pszichés problémákkal, ötödük komoly mentális betegségektől is szenved.
A novemberben megjelent ausztrál Psychologist tanulmányában csaknem 6500, különböző évfolyamokon tanuló egyetemistánál fedezték fel a tipikus distresszes állapotot. A tanulmány szerzője, Dr. Helen Stallman klinikai pszichológus-kutató elmondta, hogy a legsúlyosabban érintett csoport tagjai a vizsgálatot megelőző hónapban összesen tíznapnyi csökkent teljesítőképességről, vagy kimerültségről számoltak be.
A tanulmányban a diákok 83,9 százalékánál állapítottak meg distresszes tüneteket, 64,7 százalékuknál enyhe vagy mérsékelt jeleit vették észre a mentális betegségeknek, és csupán csak 16 százalékuk számolt be stresszmentes állapotról. Dr. Stallman hozzátette, hogy a legsúlyosabb állapotú csoportból a diákok többsége fordult már háziorvosához segítségért, és 20 százaléka pszichológust is felkeresett, azonban csak 9,3 százaléka beszélt pszichiáterrel problémáiról.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: