Az állásvesztés több szinten jelent veszteséget, magyarázta Michael McKee, az ohioi Cleveland Klinika Integratív Medicina Központ pszichológusa. Felmerül az esélye, hogy az ember nem lesz képes többé eltartani önmagát és családját, ha nincsenek megtakarítások. Csökkenhet az önbecsülés, és ez a mások iránti tiszteletet is negatívan befolyásolja. Egyesek önazonosságukat veszítik el munkájukkal. Munkanélküliként hiányzik a biztonságérzet és a napi tevékenységek szokásos rendje. Vannak, akik végül a reményt is elveszítik. McKee szerint most ráadásul mindehhez a közhangulat általános romlása is társul. Az optimizmust már úgy kell vadászni, mondja, még a gazdag emberek és a középosztálybeliek is aggódnak. A leépítéseket megúszó dolgozók annak ellenére hálásak, hogy benn maradhattak, hogy egyre többet kell dolgozniuk. A munkahelyi légkör feszültebb, sokan éreznek bűntudatot, és a családok is megszenvedik a krízist.
"Az emberek tudatában vannak ugyan a munkahely elvesztésével járó stressznek, ám nem látják át az életükre gyakorolt teljes hatását" - véli Dr. Carole Lieberman, a Kaliforniai Egyetem Neuropszichiátriai Intézetének pszichiátere. Bármilyen veszteség depressziót és dühöt vált ki. Minden rosszban van valami jó: ma az elbocsátott emberek nem érzik magukat megbélyegzettnek, hiszen rengetegen kerültek hasonló helyzetbe mostanában. Az USA Munkaügyi Minisztériuma szerint csak januárban hatszázezren váltak állástalanná, ezzel a munkanélküliség aránya 7,6 százalékra nőtt.
Ezek a számok még a dolgozó amerikaiak számára is stresszforrást jelentenek, derül ki az USA Today-ből. A terapeutákra való igény 40 százalékkal nőtt júniustól decemberig, melynek fő hajtóereje a pénzügyi félelem, mondta el Richard Chaifetz, a ComPsych elnöke és ügyvezető igazgatója. A ComPsych az ország legnagyobb dolgozó segítő mentális egészségügyi programja. Az Amerikai Pszichológus Társaság múlt ősszel közzétett felmérése szerint az amerikai csaknem fele stresszesebb, mint tavaly egy évvel ezelőtt volt. Egyharmaduk rendkívülinek minősítette a rá háruló stressz szintjét.
A rövid távú állástalanság csak minimális hatást vált ki, véli Dr. Jeff Brantley, az észak-karolinai Duke Integratív Medicina stressz csökkentő programjának igazgatója. A krónikus stressz azonban a szervezet egészét érinti. Nem mindegy, hogy ki hogyan viszonyul állása elvesztéséhez. Meg kell próbálni pozitívan gondolkodni, hinni kell benne, hogy csak átmeneti állapotról van szó, és a megtakarítások segítségével át lehet vészelni a nehezebb időszakot. Az összeomlás és a "sosem találok másik munkát, elveszítjük a házat" típusú gondolatok nem segítenek. A kínaiak szimbóluma a krízisre például két elemből áll: veszély és kihívás, vagy lehetőség. Nem szabad csak a fenyegetést látni, észre kell venni a kihívást is, megvizsgálni, mit lehet tanulni a helyzetből, hogyan lehet tovább lépni.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
