Az új időjárási modellek azt mutatják, hogy a kibocsátás sürgős csökkentése nélkül a ma született gyermekek többsége olyan éghajlati szélsőségeket fog átélni, amelyek messze meghaladják az emberiség történelmében tapasztaltakat, és éppen a legszegényebbeket sújtják majd a legsúlyosabb módon – írja összefoglalójában a News Medical. A Nature folyóiratban nemrég megjelent cikkükben, a kutatók azt vizsgálták, hogy a globális felmelegedés hogyan hathat azokra az emberekre, akik életük során példátlan számú szélsőséges éghajlati eseménynek, például áradásoknak, terméskiesésnek és hőhullámoknak lesznek kitéve.
A demográfiai adatok és klímamodellek összehasonlítása során a kutatásban megállapították, hogy ha a globális átlaghőmérséklet 3,5 Celsius-fokkal emelkedik, a 2020-ban születettek 92 százaléka példátlan hőhullámkitettséget, míg 14 százalékuk folyóáradásokat, 29 százalékuk pedig terméskiesést tapasztalhat. A társadalmi-gazdasági kiszolgáltatottság mutatóinak beépítése az elemzéseikbe azt mutatta, hogy a kiszolgáltatottabb népességcsoportok aránytalanul nagyobb mértékben viselhetik ezt a terhet.
Globális ipari civilizáció és a túlélés
Ahogy az emberi tevékenységek miatt súlyosbodik a klímaváltozás, a szélsőséges időjárási események, mint például a hőhullámok, árvizek és aszályok, egyre gyakoribbak, intenzívebbek lesznek és hosszabb ideig tartanak. Ezek az események komoly kockázatot jelentenek az emberi társadalmakra, különösen a fiatalabb generációkra, akik tovább élnek, és így nagyobb kumulatív kitettséggel néznek szembe. A tudósok dokumentálták az egyéni éghajlati szélsőségek növekvő intenzitását és gyakoriságát, azonban korlátozott ismereteink vannak arról, hogy ezek hogyan halmozódnak fel az emberek élete során, különösen az iparosodás előtti állapotokhoz képest.
Ráadásul a globális előrejelzések szerint jelenleg 2,7 fokos globális átlaghőmérséklet-növekedésre van kilátás az évszázad végéig, ami tovább növeli a potenciális kockázatokat. Az új tanulmány szerzői 21 globális felmelegedési pályát elemeztek, amelyek 1,5 és 3,5 fok között mozogtak 2100-ra. A kutatás a társadalmi-gazdasági sebezhetőség szerint rétegezte az eredményeket. Ez lehetővé tette a várható extrém időjárási eseményeknek való kitettség (ULE) összehasonlítását a magas és alacsony sebezhetőségű populációk között.
Terméskiesés, áradások, hurrikánok
A tanulmány megállapította, hogy az éghajlati szélsőségek miatt nehézségeket tapasztalók aránya drámaian megnő a fiatalabbaknál és a magasabb globális felmelegedési forgatókönyvek esetén. Még az 1960-as születésű korcsoportnál is 16 százalékos veszély igazolódott, de az újabb generációk sokkal nagyobb terhet viselnek. 3,5 fokos felmelegedés esetén a 2020-ban születettek 29 százaléka várhatóan terméskieséssel, 14 százaléka pedig folyóvízi áradásokkal fog szembesülni. Földrajzilag az egyenlítői régióban élőket sújtja leginkább az enyhébb felmelegedés, míg erőteljesebb felmelegedés esetén az eloszlás szinte globálissá válik. A társadalmi-gazdasági szempontból leginkább hátrányos helyzetű népességcsoportok néznek szembe a legnagyobb kockázatokkal.
Összességében a tanulmány kiemeli, hogy a folytatólagos globális felmelegedés a lakosság nagy és egyre növekvő részét teszi ki történelmileg szélsőséges körülményeknek, aránytalanul nagy hatással a világ legkiszolgáltatottabbjaira. Ez rávilágít a felmelegedés korlátozásának, és az alkalmazkodási stratégiák támogatásának erkölcsi és gyakorlati sürgősségére. A kutatás rámutatott, hogy különösen a gyermekek többféle éghajlati szélsőséggel, például hőhullámokkal, áradásokkal, aszályokkal és erdőtüzekkel fognak szembesülni.
