Azok a betegek, akik műtét közben magukhoz térnek és tisztán emlékeznek a körülöttük zajló dolgokra, hosszú ideig tartó érzelmi és pszichés traumának lehetnek kitéve - állítja egy svéd kutatás.
A kalmari Megyei Kórházban dolgozó Dr. Peter Samuelsson szerint a 2001 és 2002 között összesen 2681 műtéti altatáson átesett beteg közül 98-an úgy érezték, hogy magukhoz tértek a műtét közben. A részletes elemzés azt mutatta, hogy 46-an valóban be tudtak műtét közbeni részletekről beszámolni.
A szakemberek 45 perces interjú keretében kikérdezték a betegeket arról, hogyan tértek magukhoz, miképpen észlelték a külvilágot, mit éreztek és milyen emlékeik vannak az eseményről.
6 és 62 év közötti betegek is beszámoltak felébredésről, és noha sok esemény évekkel korábban következett be, az emlékek mégis tiszták maradtak. Valamilyen szinten minden öntudatához tért beteg érzékelte a külvilágot, 20-an pedig fájdalmat is éreztek, ami 14 betegnél igen erőteljes volt. 17 beteg számolt be bénultság érzésről.
30-an azonnali érzésekről számoltak be: kétségbeesettségről vagy félelemről, míg 15-en később jelentkező tünetekre is panaszkodtak, mint például rémálmok, visszatérő emlékek, nyugtalanság.
6 betegnél a tünetek évekig fennálltak.
A betegek közül néhányat újra műtöttek, közülük 19 már nem bízott a orvosi személyzetben. Sokan soha nem beszéltek műtét alatti tapasztalataikról, de a 39 közül, aki említést tett róla, 13 ember történetét hitetlenkedve fogadták.
Az altatások szervezetre gyakorolt hatását ausztrál tudósok is vizsgálták, és ők úgy tapasztalták, az álmok megjelenése nem jelenti az érzéstelenítés hatástalanságát. A Melbourne Királyi Kórházban végzett kutatás vezetője, Dr. Kate Leslie érdekesnek tartja azt a jelenséget, hogy azok a betegek, akik emlékeznek álmaikra, feszültek és sokan úgy vélik, hogy ezek a tapasztalások az érzéstelenítés hiánya miatt jelentkeznek.
Kutatásukba 300, 18-50 év közötti pácienst vontak be, akik műtétjét általános érzéstelenítésben végezték. A kutatók az úgynevezett bispectral index módszert használták a betegek alvásának mélységének elemzésére, majd a műtét után megkérdezték őket, melyikük álmodott a beavatkozás alatt. A betegek több mint egyötöde (22 százalék) számolt be álomról. A bispectral elemzés azonban nem mutatott különbségeket az álmodó és nem álmodó csoport tagjainak alvási mélységében.
A betegek közül a fiatalabb páciensek, a férfiak valamint azok álmodtak gyakrabban, akik otthon is gyakran emlékeztek vissza álmaikra. Az álmodókat gyakrabban kezelték propofollal és az is kiderült, hogy ők hamarabb ébredtek fel az altatásból. A szakemberek szerint a műtét alatti álmok hasonlóak a tényleges álmokhoz, szépek és semmi közük a műtéthez.
A kutatók szerint a betegek műtét alatti és normál álmaik közötti hasonlóságok azt mutatják, hogy az altatás alatti álmok valójában a műtét után, az ébredési szakaszban jelentkeznek, amikor a betegekben még mindig hat a nyugtató és az alvás egyik fázisában vannak. A kutatók szerint vizsgálataik eloszlathatják a betegek hiedelmeit, mely szerint a műtét alatti álmok a rossz altatás következményei.
