Tízből nyolc felnőtt saját bevallása szerint rendszeresen stresszben él - állapította meg a GfK LHS Healthcare legutóbbi felmérése. A felnőtt lakosság számára a stressz legkellemetlenebb tünetei közé az idegesség (36), a feszültség (23) és a szorongás (14 százalék) tartozik.
A stressz hatásait a többség testmozgással, sporttal, sétával, alvással igyekszik levezetni. Ám a szervezetünket érő stresszhatások kedvezőek is lehetnek, előremozdítanak, az alkalmazkodóképesség növelésével a pszichés és fizikai állóképesség javulását eredményezhetik.
Ezekre a jelzésekre figyelni kell, a megszokott életritmusból ki kell kapcsolódni, csökkenteni kell a stresszterhelést. Aki nem lép, ahelyett a szervezete cselekszik, így eredményezve egyfajta "kényszerpihenőt".
A felmérés szerint tízből nyolc válaszadó érezte már, hogy mindenképpen meg akar szabadulni a stressztől, ez leginkább a feszültség oldását, illetve a helyzeten való túljutást jelenti. A stresszes állapot enyhülését a megkérdezettek általában abból érzékelték, hogy megnyugodtak, közérzetük jobb lett, megkönynyebbültek.
A fizikai aktivitás jelentős szerepet kap a stressz leküzdésében az ülő- és a fizikai munkát végzők esetében egyaránt. Legtöbben sporttal, valamilyen testmozgással és sétával igyekeznek megszabadulni ettől, ám vannak, akik inkább szembenéznek a problémával, és megszüntetik annak okát. A stressz levezetésének gyakori formája az alvás és a relaxálás, de van, aki egyszerűen igyekszik elterelni figyelmét a helyzetről és mással foglalkozik, és van, aki kibeszéli magából a problémát. Akik nehezebben alkalmazkodnak a stresszhez, a levezetésére könnyebben választanak hosszú távon veszélyes technikákat, a dohányzást vagy a kényszeres evést. VG
