A meddőség méltányossági problémát vet fel, és szegénységi csapdába rántja a saját gyerekre vágyó, terméketlen családokat a világ bármely részén – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A világszervezet szerint a lesújtó adatok arra világítanak rá, hogy sürgősen növelni kell a megfizethető, magas színvonalú termékenységi ellátáshoz való hozzáférést a rászorulók számára. A WHO legújabb jelentése alapján – mely 1990 és 2021 között felvett adatokat és 133 tanulmány elemzését foglalja magában – a meddőség gyakorisága régiónként alig tér el. A magas, közepes és alacsony jövedelmű országokban hasonlóak az arányok: a magas jövedelmű országokban 17,8, míg az alacsony és közepes jövedelműekben 16,5 százalékos az élethosszig tartó gyakoriság. Mindez azt jelzi, hogy a meddőség világszerte hatalmas egészségügyi kihívást jelent. „A jelentés egy fontos igazságot tár fel: a meddőség nem tesz különbséget” – mondta Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus. A WHO főigazgatója rávilágított, hogy az érintettek aránya azt mutatja: a termékenységi ellátáshoz való hozzáférést szélesebb körben kell biztosítani.
Megbélyegzés és elszegényedés
A meddőség a férfi vagy női reproduktív rendszer betegsége, mely során 12 hónapos vagy annál hosszabb rendszeres, védekezés nélküli szexuális együttlét után sem jön létre terhesség. Jelentős szorongást, megbélyegzést és anyagi nehézségeket okozhat, ráadásul komoly hatással lehet az emberek mentális és pszichoszociális jólétére is. A probléma nagyságrendje ellenére a meddőség megelőzése, diagnosztizálása és kezelése továbbra is alulfinanszírozott és sokak számára elérhetetlen a magas költségek, a társadalmi megbélyegzés és a korlátozott elérhetőség miatt.
A szegényebb országokban élők jövedelmük jóval nagyobb részét költik termékenységi kezelésekre, mint a fejlettebb régiókban. A kezelések – azok magas költségei miatt – sokak számára elérhetetlenek, vagy az ellátás igénybevétele után rengetegen teljesen elszegényednek. Mivel az országok adatszolgáltatásai hiányosak, a jelentés készítői nem tudták megállapítani, hogy az idő előrehaladtával a meddőség globálisan javult vagy romlott. A kutatók ugyanakkor követendő példaként emelték ki Marokkót, Indonéziát és Argentínát, ahol a közelmúltban a betegek részére kedvezően változtattak a betegség kezelésének finanszírozásán és elérhetőségén. Emberek milliói szembesülnek katasztrofális egészségügyi költségekkel, amikor meddőségi kezelésre szorulnak – mondta Dr. Pascale Allotey, a WHO szexuális és reproduktív egészséggel és kutatással foglalkozó igazgatója, aki szerint az állami finanszírozás jelentősen javítaná a kezeléshez való hozzáférést. A WHO még ebben az évben iránymutatásokat tesz közzé a megelőzésről, a diagnózisról és a lehetséges kezelésekről az országoknak.