Egy állat szervezetének egyetlen sejtje lényegesen komplexebb lehet egy másik fajhoz tartozó állat hasonló sejtjénél. A tudósok szerint ez olyan fehérjék számlájára írható, amelyek a sejtmagban zajló eseményeket irányítják - írja az MTI a kutatásról, amelynek eredményei a PLoS One szaklapban jelentek meg.
"LÉegtöbben egyetértünk, hogy az emlősök, köztük az ember sokkal bonyolultabbak, mint egy féreg vagy egy muslica - anélkül, hogy pontosan tudnánk, miért" - mondta a kutatást vezető Colin Sharpe a Portsmouthi Egyetemről.
"A komplexitás egyik gyakori fokmérője az állaton belüli sejttípusok száma, arról azonban keveset tudunk, hogy genetikailag mi okozza ezt az összetettséget. Nem a genomon belüli génszám, mert ez alig változik a soksejtes állatok között."
A kutatócsoport kilenc faj - többek között ember, makákó, fonálféreg és muslica - genetikai adatait vizsgálta meg. Összehasonlították, hogy a gének szintjén mennyire térnek el egymástól. Találtak néhány fehérjét, amely a többinél jobban hat egymásra más fehérjékkel és a kromatinnal, a sejtmagban található DNS és fehérje komplex anyagával. Az eredményeik azt mutatják, hogy ezek a fehérjék irányíthatják a sejtmag kromatinját, ami az élőlény bonyolultságának fontos tényezője.
A felfedezés többek között az emberi betegségek kutatásában lehet fontos, amelyeket állatmodelleken tanulmányoznak, és gyakran kérdéses, hogy az egyszerűbb szervezetben tapasztaltak hogyan alkalmazhatóak az emberre.
