Kiderült, miért bonyolult az ember

Egy állat szervezetének egyetlen sejtje lényegesen komplexebb lehet egy másik fajhoz tartozó állat hasonló sejtjénél. A tudósok szerint ez olyan fehérjék számlájára írható, amelyek a sejtmagban zajló eseményeket irányítják - írja az MTI a kutatásról, amelynek eredményei a PLoS One szaklapban jelentek meg.

"LÉegtöbben egyetértünk, hogy az emlősök, köztük az ember sokkal bonyolultabbak, mint egy féreg vagy egy muslica - anélkül, hogy pontosan tudnánk, miért" - mondta a kutatást vezető Colin Sharpe a Portsmouthi Egyetemről.

A világon először szerkesztenék az emberi DNS-t Nem Kína az egyetlen ország, ahol emberi génszerkesztéssel kísérleteznének. A Pennsylvaniai Egyetem humán immunsejtek módosítását célzó terve zöld utat kapott az egyik illetékes tudományos bizottságtól, így génmódosítással hamarosan olyan emberi immunsejteket (T-limfocitákat) hoznának létre és juttatnának be a páciensekbe, amelyeket háromfajta ráktípus ellen is be lehetne vetni. A témáról itt írtunk korábban.

"A komplexitás egyik gyakori fokmérője az állaton belüli sejttípusok száma, arról azonban keveset tudunk, hogy genetikailag mi okozza ezt az összetettséget. Nem a genomon belüli génszám, mert ez alig változik a soksejtes állatok között."

Nem emberi DNS a szervezetünkben A DNS-ünk nagyjából 8 százaléka nem emberi eredetű , hanem olyan ősi, vírusos eredetű, mely hozzájárulhat az evolúció jobb megértéséhez. Egy 2016-ban megjelent tanulmány szerzői 19 olyan új genetikai töredéket azonosítottak, melyek retrovírusokból eredhetnek.

A kutatócsoport kilenc faj - többek között ember, makákó, fonálféreg és muslica - genetikai adatait vizsgálta meg. Összehasonlították, hogy a gének szintjén mennyire térnek el egymástól. Találtak néhány fehérjét, amely a többinél jobban hat egymásra más fehérjékkel és a kromatinnal, a sejtmagban található DNS és fehérje komplex anyagával. Az eredményeik azt mutatják, hogy ezek a fehérjék irányíthatják a sejtmag kromatinját, ami az élőlény bonyolultságának fontos tényezője.

Ez is érdekelheti

Kisállatok

A halhatatlanság létezik: az állat, amely nem tud meghalni

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

kutatás

Rendkívüli eredményt értek el debreceni kutatók

A felfedezés többek között az emberi betegségek kutatásában lehet fontos, amelyeket állatmodelleken tanulmányoznak, és gyakran kérdéses, hogy az egyszerűbb szervezetben tapasztaltak hogyan alkalmazhatóak az emberre.