A kamara rendkívüli országos küldöttgyűlése február 4-én döntött úgy, hogy nyomásgyakorlásba kezd a kormánnyal való érdemi párbeszéd kiharcolása érdekében. A MOK deklarált céljai között szerepel, hogy javuljon az egészségügyi szakdolgozók bérezése, erősítsék a háziorvosi és fogorvosi ellátást, valamint javuljanak a szakellátásban dolgozók munkafeltételei. Mindaddig, amíg ezek a követelések nem teljesülnek, vállalásuk szerint a háziorvosok nem írják alá az újraszervezett, immár az Országos Mentőszolgálat által működtetett ügyeleti rendszerhez kötődő feladatellátási szerződésüket. Emellett a szakellátásban dolgozó orvosok is letétbe helyezték az önként vállalt többletmunkáról szóló szerződéseik felmondását.
Február végén aztán a kormányzat előbb azzal vádolta meg a MOK-ot, hogy visszaél hatalmával, majd napokon belül elfogadott egy törvénymódosító javaslatot, amely a többi között megszüntette az orvosok kötelező kamarai tagságát, továbbá az etikai eljárások lefolytatását a MOK-tól az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz (ETT) irányította át. Utóbbi az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete.
A felnőtt lakosság túlnyomó többségéhez, 95 százalékához eljutott a vita híre – derült ki egy, a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából lefolytatott reprezentatív kutatásból. Mint azt a Népszava írja, a több mint ezer fő bevonásával készült felmérés szerint a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, a MOK a betegbiztonság javításáért küzd, és csupán 18 százalékuk fogalmazott úgy, hogy az orvosok akciója felelőtlen, illetve kontraproduktív. Arra a kérdésre, hogy a vitában pontosan ki képviseli a betegek érdekeit, a válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy inkább az orvosok, 10 százaléka, hogy inkább a kormányzat, 23 százaléka, hogy mindkettő, 11 százaléka pedig, hogy egyik sem. Mindent egybevetve a felmérés résztvevőinek 60 százaléka részben vagy egészben egyetért az orvosok tiltakozásával.
