A koronavírus-pandémia miatti leállások jelentős kihívás elé állították a hazai egészségügyet. Jelenleg országszerte 56 ezren várnak valamilyen előjegyzett műtétre, legalábbis ennyien szerepelnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-nyilvántartásában. Ez önmagában is jelentős növekedés például a 2019-ben regisztrált 26-28 ezres várólistához képest. A Portfolio több oldalról is megerősített információi szerint ugyanakkor a valóságban még többen lehetnek a rendszerben, akik operációra várnak, mivel a kórházak egy része egyszerűen nem jelent le minden esetet, hiába lenne ez kötelessége.
Marad a kockás füzet és a helyi érdekérvényesítés
„A műtétre váró betegeknek pedig – akiknek azonosítószámot kellene kapniuk, hogy az adatbázisban lássák, mikor kerülnek sorra – egyszerűen azt mondják, hogy már nem kell vezetni a központi várólistát. Egyik informátorunk úgy fogalmazott: maradnak a régi módszerek, a kockás füzet és a helyi érdekérvényesítés” – írja a portál cikke. A Portfolio szerint a probléma forrása, hogy 2020 októberétől a kórházak átlagfinanszírozást kapnak, magyarán a bevételük nem függ a teljesítményüktől. Ez az állapot – az egészségügyi veszélyhelyzettel együtt – június 1-től megszűnik. Mégsem várható, hogy a kórházak teljesítménye hirtelen megugorjon.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász elmondta, ennek részben az orvosi bérek egységes, differenciálatlan emelése az oka, amely nem hatott ösztönzőleg az egészségügyre, sőt, éppen ellenkezőleg. Úgy véli, a nővérek, ápolók közhangulatát érhetően rombolja, hogy a béreik emelése jócskán elmaradt az orvosokétól. Sinkó szerint „megúszhatatlan” az ápolók fizetésének rendezése, amihez legalább 25-30 százalékos béremelésre lenne szükség. Emellett az orvosoknál is meg kell jelölni a következő lépcsőket, mert az óriási infláció az ő bérnövekményüket is kisebbíti.
A kormányzat a kórházi várólisták csökkentése érdekében egy 13,6 milliárd forintos programot indított, amelynek lényege, hogy a többletként elvégzett ellátások után 30 százalékkal magasabb összeget számolhatnak el a kórházak, a pénz 80 százalékát pedig a műtéteket, vizsgálatokat végző egészségügyi dolgozók kapják. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a program jó ösztönző, de önmagában nem elegendő a szakdolgozók megtartásához, valamint új munkaerő felvételéhez. „A nővérhiány továbbra is komoly gond, ami érdemben hátráltatja a várólisták lefaragását is„ – hangsúlyozta a szakember.
