Halálunk után automatikusan szervdonorok lehetünk

Az elmúlt évben 168 elhunyt donorból összesen 505 donorszervet távolítottak el itthon, illetve 45 esetben élő donorból ültettek át vesét a recipiensek szervezetébe - foglalta össze az InfoRádió kérdésére dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Igazgatóságának vezetője. A 335 vese-, 80 máj- és 5 kombinált vese-hasnyálmirigy-átültetés mellett 62 szívátültetést és 23 tüdőátültetést végeztek el az országban. Utóbbi két adat rekordnak számít, soha ennyi betegen nem segítettek még egy adott évben Magyarországon.

Milyen laborértékek jelezhetnek veseproblémát? Részletek itt.

Jelenleg több mint ezer transzplantálható beteg vár új szervre az országban. Többségüknek új vesére lenne szüksége, ugyanakkor ez esetben három-három és fél év körüli a várakozási idő. A szakember szerint ez az idő hosszúnak tűnhet, valójában azonban az Európai Unió tagországai között így is jónak mondható a magyar páciensek helyzete, hiszen például Németországban több mint hét évet kell várni egy ilyen műtétre. "A többi szerv esetében életmentő szervátültetésekről van szó, ott a várakozási idő egy éven belüli" - mutatott rá az interjúban Mihály Sándor.

Mikor ültethetik át az elhunyt szerveit?

Ez is érdekelheti

szervátültetés

Két emberbe is génmódosított sertésszervet ültettek

agyátültetés

Szegény párák: mi történne, ha valaki új agyat kapna?

szervátültetés

Műtéti bravúr: sertésmájban keringették az emberi vért

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Magyarországon a feltételezett beleegyezés rendszere szerint távolíthatnak el transzplantációra alkalmas szerveket az elhunytak szervezetéből, ami azt jelenti, hogy amennyiben valaki nem tesz életében hivatalos tiltónyilatkozatot ez ellen, úgy halála után automatikusan szervdonorrá válhat. "Sokan erről a jogukról egyáltalán nem tudnak. Így pedig előfordulhat, hogy valaki úgy válik donorrá halála után, hogy ez valójában személyes akarata, hite, meggyőződése ellen való" - mondta el egy korábbi interjúban lapunknak Tari Gergely Róbert bioetikus, az SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet oktatója, hozzátéve, hogy a nyugati államok többsége más elvet alkalmaz e téren. Mindez azonban nem jelenti, hogy a magyar rendszer rossz lenne. A témáról bővebben ide kattintva olvashat.