Észak-Írországban - amely nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt - jelenleg ugyanolyan szigorú abortusztilalmi szabályok vannak érvényben, mint Írországban. Az észak-írországi törvények még nemi erőszak vagy vérfertőző kapcsolat következményeként létrejött terhesség esetén sem engedik az abortuszt, és akkor sem, ha a magzatról a szűrővizsgálatokon kiderül, hogy súlyos fejlődési rendellenességekkel jön a világra, és nem lesz remény életben maradásra. Az illegális abortuszért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható Észak-Írországban.
Ebben a helyzetben évente átlagosan ezer nő utazik Észak-Írországból Angliába terhességmegszakítás végett. A nagy-britanniai törvények a terhesség 24. hetéig engedélyezik az abortuszt. Az írországi népszavazási eredmény nyomán Penny Mordaunt, a konzervatív párti brit kormány esélyegyenlőségi és a nőket érintő kérdésekért felelős minisztere Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy az ír referendum "történelmi jelentőségű, nagyszerű" fejlemény, amely reményre ad okot Észak-Írországban is. Penny Mordaunt szerint "e reménynek teljesülnie kell". A miniszter felhívásához négy elődje, Amber Rudd, Justine Greening, Nicky Morgan és Maria Miller is csatlakozott.
Greening, aki januárig töltötte be Penny Mordaunt jelenlegi miniszteri tisztségét, tavaly olyan módosítást hajtott végre a brit abortuszrendelkezéseken, amely lehetővé tette az észak-írországi nőknek a terhességmegszakítás ingyenes elvégeztetését az angliai állami egészségügyi szolgálat kórházaiban.
Felhívásában Justine Greening közölte: az írországi népszavazás eredménye nyomán az abortusztörvényről szóló demokratikus vitát Észak-Írországban is el kell kezdeni.
Az abortusztörvény esetleges módosítása az észak-írországi parlament hatáskörébe tartozna, ám tavaly január óta - egyelőre feloldhatatlannak tűnő belpolitikai viták miatt - nem működik Észak-Írországban a brit fennhatóságot pártoló többségi protestáns közösség legnagyobb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a britellenes katolikus mozgalom vezető pártja, a Sinn Féin alkotta felekezetközi önkormányzat, így a londoni parlamentnek elvileg módja lenne saját hatáskörében módosításokat foganatosítani.
A helyzetet bonyolítja mindazonáltal, hogy a Nagy-Britanniában kormányzó Konzervatív Párt a tavaly júniusi előrehozott választásokon elveszítette addigi alsóházi többségét, és azóta éppen a DUP külső eseti támogatásától függ fennmaradása. A DUP azonban szociális kérdésekben jóval kevésbé liberális nézeteket vall, mint a Konzervatív Párt, mereven ellenzi például az azonos neműek házasságát, amelyet Nagy-Britanniában David Cameron, az előző konzervatív párti miniszterelnök kormánya tett lehetővé külön törvénnyel, és ellenzi az abortuszt is minden körülmények között.
