Háttérben, vagy előtérben a HPV?
A Humán Papillómavírusokról az 1970-es évekig azt tartották, hogy csak a közönséges szemölcsök okozói. Az 1980-as évektől ismerték fel szerepüket a méhnyakrák és egyéb, nemiszerv környéki daganatok, illetve a fej-nyak- és egyéb bőr és nyálkahártya eredetű rosszindulatú tumorok kiváltásában. Mára több mint 100 féle HPV típust különítettek el. A típusok méhnyakrák-okozó képessége eltérő. Megkülönböztethetőek az un. magas kockázatú (ezen belül kiemelt a HPV 16 és 18), mérsékelt és alacsony kockázatú típusok HPV (pl. 6 és 11). A HPV rezisztens a kiszáradással szemben, sokáig túlélhetnek a vírusrészecskék, legalábbis fertőzőképesek lehetnek
A humán papillóma vírusfertőzések elkerülése
Jó, ha tudják a fiatal lányok, hogy minél idősebb a férfi partner, tehát feltehetően minél több partnere volt élete során, annál nagyobbnak bizonyul a HPV-fertőződés rizikója. A HPV-fertőzés leggyakoribb a fiatal (25 év körüli) nők körében. Az "átmeneti" fertőzés stabilizálódik 30 év körül, amikor a tartósan, maradandóan fertőzöttek aránya, azaz akik nem tudják leküzdeni a fertőzést, igen magas. 55 év körüli korban egy második csúcs következik be, ami nem a szexuális aktivitás hirtelen megnövekedésével, hanem egy valamikori látens HPV-fertőzés reaktiválódásával magyarázható.
Tanulmányok igazolják, hogy a HPV az anyáról az utódra is átterjedhet. A fertőzés létrejöhet a szülés során vagy azt követően, különösen a szoptatás folyamán. Úgy tűnik azonban, hogy nem az anyatej viszi át a HPV-t, mivel a fertőzés nem jár virémiával, azaz a vírusok nem jelennek meg a vérben. De HPV-t kimutattak a magzatvízben és a férfiak spermájában is. A férfiak között is gyakori a HPV-fertőzés.
Megelőzés- szűrés- védőoltás
A 2006 decembere óta Magyarországon is elérhetővé vált a méhnyakrák elleni vakcina . A védőoltással élők (főként fiatal nők és férfiak) 5 éves védettséget élvezhetnek a betegség ellen, de a szűrővizsgálatokat nekik sem szabad kihagyni. A nőgyógyászati szűrés során felismerhetőek a rákot megelőző állapotok és a még tüneteket, panaszokat nem okozó korai méhnyakrák, valamint minden olyan egyéb kóros elváltozás (a szeméremtest, a hüvely, a méhtest és a petefészkek jó- és rosszindulatú daganatai, a kismedence gyulladásos, hormonális, vagy süllyedéses elváltozásai), amely orvosi figyelmet, kezelést igényel.
Világszerte a méhnyakrák a második leggyakoribb rák a nők között, ami abból adódik, hogy a fejlődő országokban megfelelő szűrési rendszer hiányában igen magas a méhnyakrák előfordulása. Ugyanez igaz a halálozásra: világszerte a 3. helyen áll a daganatok között.
A szűrővizsgálatot a hazai, hétköznapi szóhasználat is leginkább csak citológia-ként emlegeti, ami utal a vizsgálat egyik összetevőjének, a sejtvizsgálatnak kiemelt fontosságára. A citológiai vizsgálat mellett, (ha indokolt) HPV tesztet is végeznek, mivel a diagnózis biztonságát nagyon megnöveli. Citológiai vizsgálattal, csak a már kialakult méhnyaki elváltozást lehet kimutatni.
Ha a HPV teszt eredménye negatív, a beteg biztos lehet benne, hogy az elkövetkezendő 3 évben a méhnyakrák kialakulásának az esélye gyakorlatilag elhanyagolható. A pozitív eredmény nem azt jelenti, hogy a betegnek méhnyakrákja van, hanem jelzi a vírusfertőzést.
A korai méhnyakrák gyógykezelése
A szűréssel felfedezett és kezelt korai méhnyakrákok legalább 90%-a nyomtalanul meggyógyul. A méhnyak-műtéten (konizáción) átesett asszonyok teherbe eshetnek és minden nehézség nélkül, természetes úton szülhetnek.
