Így véd az anyatej az egyik leggyakoribb krónikus betegségtől

Az anyatej szabályozza a csecsemő első életévében a testében lévő mikrobák keverékét, vagyis a mikrobiomot, ezzel csökkentve az asztma kockázatát – számol be a New York-i és a Manitobai Egyetem közös kutatásának eredményeiről a Science Daily.

A mikrobiom a kulcs

A kutatók rámutattak, hogy a három hónapos koron túli szoptatás támogatja a mikrobiom fokozatos érését a csecsemő emésztőrendszerében és orrüregében. Ezzel szemben a szoptatás három hónapnál korábbi abbahagyása megzavarja a mikrobiom ütemezett fejlődését, és összefüggésbe hozható az óvodáskori asztma magasabb kockázatával.

Így hat az anya bélrendszere a baba agyára. 

Az eredmények hátterében az áll, hogy az anyatej egyes összetevői, például az oligoszacharidoknak nevezett összetett cukrok csak bizonyos mikrobák segítségével bonthatók le. Ez versenyelőnyt biztosít az ezen cukrok megemésztésére képes mikrobák számára. Ezzel szemben azok a csecsemők, akiket három hónapnál korábban elválasztanak az anyatejtől, és ezután kizárólag tápszert kapnak, más mikrobáknak adnak otthont, nyilvánvalóan olyanoknak, amelyek segítenek a csecsemőnek a tápszerben lévő összetevők megemésztésében. Bár ezen mikrobák közül sokan végül minden csecsemőbe bekerülnek, a kutatók kimutatták, hogy korai megjelenésük összefügg az asztma fokozott kockázatával.

Ahogyan a szívritmust a pacemaker szabályozza, az anyatej határozza meg a csecsemő bél- és orrüregében a mikrobiomok megtelepedésének ütemét és sorrendjét, biztosítva, hogy ez a folyamat szabályosan és időben történjen. Az egészséges mikrobiomfejlődés ugyanis nem csak a megfelelő mikrobákról szól. Ezeknek a megfelelő sorrendben, a megfelelő időben is kell megérkezniük

– mondta Liat Shenhav biológus, a kutatás vezetője.

A szoptatás az anyát is védi, mutatjuk, hogyan. 

Az immunrendszer fejlődésén is sokat dob az anyatej

A tanulmány másik kulcsfontosságú eredménye az volt, hogy a Ruminococcus gnavus nevű baktériumfaj sokkal hamarabb jelent meg az anyatejről korán leválasztott gyermekek bélrendszerében. A baktériumról ismert, hogy részt vesz a rövid szénláncú zsírsavaknak nevezett molekulák előállításában, valamint a triptofán nevű aminosav képződésében és lebontásában. Mind a triptofánt, mind annak anyagcseretermékeit korábbi kutatások az immunrendszer szabályozásával és zavarával hozták összefüggésbe, beleértve az asztma fokozott kockázatát is. A tanulmány szerzői így összegeztek: a csecsemő mikrobiomja az emésztés segítésén túl döntő szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében is.

A kutatók szerint eredményeik rávilágítanak a szoptatásnak a csecsemő mikrobiomjára gyakorolt hatására és a szoptatás alapvető szerepére a légzőszervek egészségének támogatásában. További kutatásokkal eredményeik hozzájárulhatnak az asztma megelőzésére irányuló stratégiák kidolgozásához is azoknál a gyermekeknél, akiket nem lehet legalább három hónapig szoptatni.