A menstruáció a női lét szerves részét képezi. Olyannyira, hogy az összes havivérzés összeadva nagyjából hat-hét évet tesz ki az életükből. Ennek ellenére még mindig tabutémának számít, és a hozzá kapcsolódó kellemetlenségek emlegetését pedig sokan „hisztinek” titulálják.
Ezekből jól látható, hogy nagy szükség van az eddigi társadalmi normák átírására. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a jövő nemzedékeinek és sportolónőinek már könnyebb legyen. Egy, a 2024-es, július 26-a és augusztus 11-e között rendezett párizsi olimpia egyik főtámogatója, az Always márka által támogatott európai kutatás megállapította, hogy a sportolónők
- 35 százaléka kényelmetlennek érzi, hogy a ciklusáról beszéljen férfi edzőjének;
- 42 százaléka menstruációgátló tablettákat szed, hogy befolyásolni tudja a havivérzés időpontját;
- 43 százalékával előfordult már, hogy nem tudott indulni versenyen a menstruációs vérzés miatt;
- 55 százaléka szerint a sport világában nem értik meg az ezzel kapcsolatos igényeiket;
- 59 százalékát érte már váratlanul a menstruáció úgy, hogy nem volt nála megfelelő védelmet nyújtó termék;
- 61 százaléka rendszeresen átéli a menstruációs szorongást;
- 67 százalék nem is szívesen beszél a havivérzéshez köthető panaszairól, mert attól tart, hogy azt csak kifogásként értelmezi a csapata és az edzője;
- 71 százalék úgy gondolja, hogy a sport világában nem veszik figyelembe a menstruációs ciklust és a nők igényeit;
- 75 százalékuk szerint a „nehéz napok” nem teszik lehetővé, hogy az edzésre koncentráljanak és megfelelően motiváltak legyenek;
- 79 százalékuk gondolja úgy, hogy többet kellene nyíltan beszélni a menstruációról ahhoz, hogy a fiatalabb generációk számára már ez ne legyen tabu vagy korlátozó tényező.
Egy sportoló a nehéz napokon sem lazíthat
„A menstruáció az egészséges női biológia része, és annak a csodának a jele, hogy alkalmasak vagyunk arra, hogy anyává váljunk” – mondja az Csisztu Zsuzsa televíziós műsorvezető és sportújságíró, egykori olimpikon tornász, aki a kutatásról szóló sajtóeseményt vezette.
A fájdalom és szivárgástól való félelem azonban jelentősen megnehezíti ezeket a napokat, főleg akkor, ha az ember egy versenysportoló, akinek ilyenkor is a maximumot kell nyújtania. Arról, hogy a női ciklust és az edzéseket, versenyeket hogyan lehet összeegyeztetni, Kozák Luca Európa-bajnoki ezüstérmes, sokszoros magyar bajnok gátfutó olimpikon beszélt. Mint mondta, ő nagyon szerencsésnek érzi magát, mert férfi edzőjének van egy lánya, így sokkal megérőbb a sportolóval szemben is, amikor a nehéz napok tünetei – például a hasfájás, a fejfájás, a fáradékonyság és a szétszórtság – fellépnek nála.
„Sajnos a verseny az verseny, a ciklus pedig ciklus, és nem én tervezem egyiket sem. Nyilván nagyjából meg szoktam nézni a naptárban, és örülök, ha ezek elkerülik egymást, de van olyan, hogy a kettő egy napra esik, és akkor azt valahogy meg kell oldani. Nagyon ritka, hogy pont a legrosszabb napon van a verseny, de megesik. Életem legnehezebb versenye például úgy történt, hogy pont melegítés közben jött meg. Lefutottam az előfutamot, nagyon rosszul voltam, nagyon rosszul futottam, és elsírtam magam – nem azért, mert rosszul futottam, hanem mert ilyenkor nyilván az érzelmek tombolnak az emberben. Aztán odajött hozzám két másik lány, megkérdezték, mi a baj, és én elmondtam nekik. Nagyon megértőek voltak, egyikük hozta a gyógynövényes cukorkát, mondván, hogy ez neki mindig be szokott válni, a másikuk pedig megkérdezte, van-e nálam bármiféle dolog, meg tudom-e oldani. Sokat segített, hogy támogató közegben voltam.”
Kozák Luca azt is bevallotta, hogy körülbelül egy héttel a menstruációja előtt mindig van egy-két olyan napja, amikor egyszerűen nem megy neki az edzés – de így sem hagyhat ki egyetlen alkalmat sem. Cserébe viszont a szokásosnál is jobban odafigyel magára, ezekben a napokban ugyanis megnő a sérülésveszély. „Nekem arra kell odafigyelnem, hogy nagyon szétszórt vagyok, mielőtt megjön, és általában mindig akkor történt kisebb baj az edzésen, amikor nem fókuszáltam” – magyaráza.
Elmondása szerint egyébként vannak törekvések arra, hogy valamilyen szinten összeegyeztessék a sport világában a ciklust és az edzést, de nagyon kevés tanulmány van még ennek módszereiről és a teljesítményre gyakorolt hatásairól. Ők inkább úgy oldják meg, hogy ha a fáradékonyság miatt Luca például nehezebben ébred reggel, akkor a napon belül elcsúsztatják későbbre az edzését. Hozzátette, bár tudja, hogy vannak olyan hormontartalmú gyógyszerek, amelyekkel lehet befolyásolni a vérzés időpontját – és így hozzáigazítani azt a fontosabb világeseményekhez –, ő ezektől tart, így nem is él velük. Ráadásul véleménye szerint nem is feltétlenül maga a vérzés a legrosszabb ilyenkor, hanem inkább az azt megelőző tünetek.
Miután megjön, nekem jellemzően már semmi bajom, inkább az előtte lévő PMS (premenstruációs szindróma) a legrosszabb. Nekem az lenne a legjobb, ha létezne egy olyan tabletta, amelyet csak beveszek, minden hónapban rendben megjön, megnyugszom, hogy minden rendben van a testemmel, viszont nem lenne mellette semmiféle tünetem” – fogalmazott.
Hogyan és mikor beszéljünk erről a témáról a gyerekekkel?
Balog Bíborka Bella pszichológus, közgazdász, személyi és aerobikedző szerint minél korábban elkezdünk beszélgetni – nyilván a saját szintjükön – a gyerekekkel a havivérzésről, annál jobb. Mint mondja, szülőként ügyelni kell arra is, hogy a dolgokat a nevükön nevezzük, ugyanis „amikor elkezdjük becézgetni és nem nevén nevezni a problémát, akkor elveszíti az élét és fontosságát”. Hozzátette, nagyon sokat számít az önbizalom szempontjából, hogy a család és a mikrokörnyezet hogyan kezeli a helyzetet, vagyis támogatóan áll-e ehhez, vagy inkább a szégyent és a testképzavarokat erősíti a fiatal lányokban.
A témával kapcsolatban a Házipatika.com megkérdezett néhány édesanyát is arról, hogy gyermeküket hogyan készítik fel a pubertáskorral járó változásokra. Ez azért is nagyon fontos téma, mert egy kutatás szerint a tizenéves lányok 35 százaléka hagy fel egy életre a sporttal a menstruációhoz köthető kellemetlenség és szégyenérzet miatt.
Szerintem nem véletlenül van a tinilányoknak egy olyan időszakuk, amikor szinte kizárólag fekete ruhákat viselnek. Emlékszem, hogy azokon a napokon én még szoknyát vagy rövidnadrágot sem mertem felvenni. Aztán persze nyilván a legrosszabbkor jött meg egyszer teljesen váratlanul: egy kórházban voltam szakmai gyakorlaton, és kötelező volt a hófehér ruha. Reggel már eleve rosszul ébredtem, de a naptár szerint még lett volna pár napom a vérzésig, így nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a fáradtságnak és nyűgösségnek. Viszont mivel majdnem lekéstem a buszt, teljes erővel rohannom kellett a megállóba, és ahogy leültem az egyik ülésre, éreztem, hogy elönt alul a forróság. Szerencsére a nadrágom nem ázott át, de egy új bugyiért be kellett ugranom egy közeli hipermarketbe, amit aztán a pláza mosdójában át is vettem – és persze vettem egy doboz tampont is. A lányom kapcsán pedig már előre aggódom, ugyanis az a célja, hogy versenyszerűen judózzon – és ebben a sportban bizony hófehér ruhában vannak az edzések és a versenyek, övvizsgák alatt is. Nagyon remélem, hogy meg tudom majd védeni őt attól, hogy a szivárgás miatt kellemetlen helyzetbe kerüljön, de mellette tudom megfelelően támogatni is ahhoz, hogy az esetleges szorongása miatt ne hagyja abba a sportolást. Ugyanis már 8 éves korában arról álmodott, hogy 18 éves korára világversenyeken fog részt venni” – mesélte Kata.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a mai kisfiúkból lesznek majd a jövő edzői, csapattársai és férjei, fontos tehát, hogy nőket tisztelő és becsülő férfiakat neveljünk. Ehhez pedig az is kell, hogy a körükben se legyen tabutéma a női biológia.
