Februárban nagy port kavart, hogy két kórház komoly fejlesztési pénzt kap azzal a kitétellel, hogy abortuszt nem végez. A hír ezzel a felütéssel nem teljesen igaz: a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház együttműködésében létrejövő új kórházi egységében valóban nem végeznek majd abortuszt , de ennek elsődleges oka, hogy az intézmény profilja a természetes szülés lesz, és ebbe nem fér bele a terhességmegszakítás végzése. Ha úgy tetszik, az intézmény a "kórházi otthonszülés" magyarországi referenciaintézménye lesz. - A kórházi kapacitások ezáltal nem csökkennek, más intézményekben ugyanúgy elvégeztetheti a terhességmegszakítást az, aki erre kényszerül. A területi ellátási rendszer tehát nem sérül, csak nyílik egy olyan egység, amely alternatív ellátást nyújt - emeli ki dr. Velkey György gyerekgyógyász, a Bethesda kórház főigazgatója. Mint mondja, magát a változást inkább azok a kismamák érzik majd, akiket megvisel, hogy szülés után, vagy éppen a sokadik vetélést követően a kórházban lábadozva tolnak be melléjük olyan nőt, aki abortuszra vár.
Az abortusz árnyékában
Nem egy várandós nő azelőtt is értetlenül áll, hogy a terhességet megállapító első ultrahangon sok helyen rutinszerűen teszik fel nekik a kérdést: és megtartja? Ez sajnos nem ok nélkül történik: ugyan az abortuszok száma csökken Magyarországon, de az évi 90 ezer körüli élveszülésre még ma is nagyságrendileg 30 ezer abortusz jut. Ez pedig az unión belül is elég rossz arány. A védőnők tapasztalatai szerint a nők nem jó kedvükből, hanem leginkább gazdasági okok miatt döntenek a terhességmegszakítás mellett. A másik fő ok az, hogy a várandós nő egyedülálló, gyereke pedig nem tartós párkapcsolatból, hanem alkalmiból fogant. Vannak tinédzserek is, akik tanulmányaikat féltik a nem várt terhességtől, emiatt döntenek annak megszakítása mellett. És persze ott vannak azok a nők is, akik ugyan szeretnének gyereket, de kiderül, hogy a megfogant magzat valamilyen súlyos rendellenességgel jönne világra. Ugyan ilyesmi csak elvétve fordul elő, de van, aki erőszak miatt esik teherbe, gyerekét pedig emiatt nem akarja megszülni. A skála tehát nagyon széles. Akármi is legyen az ok, ami miatt a kismama az abortusz mellett dönt, a terhességét megállapító ultrahang után kétszer is el kell látogatnia a védőnőhöz, mielőtt döntését véglegesíti.
Kulcsszerepben a védőnők
- A terhességmegszakítás előtti tanácsadás a védőnői ellátás egyik fontos területe - mondja Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Kollégái alapvetően három területen tevékenykednek. Az első a várandós anyák és a hatévesnél kisebb gyereket nevelő családok területi ellátása, a második a nappali tagozatos iskolák diákjainak gondozása, a harmadik pedig a családvédelmi szolgálat. A válsághelyzetbe került várandós nőkkel utóbbiak foglalkoznak.
A családvédelmi szolgálatoknál alkalmazandó eljárásrendet jogszabály határozza meg: az első találkozáskor a kismamáknak azt kell átbeszélniük a védőnővel, hogy milyen krízishelyzet miatt nem tudják vállalni a babát. Kapnak tájékoztatást arról is, hogy gyermekvállalás esetén milyen támogatásokat tudnak igénybe venni, illetve milyen szervezetekhez fordulhatnak segítségért. Fölvilágosítják őket az örökbeadási lehetőségekről, és a későbbi problémákat megelőzendő a fogamzásgátlási módszerekről is.
Döntésre várva
- Az első beszélgetés után a kismamák kapnak három napot, ez idő alatt át kell gondolniuk helyzetüket, föl kell mérniük, hogy a válsághelyzet tényleg annyira súlyos-e, hogy más kiutat nem látnak. Megesik, hogy ez idő alatt meggondolják magukat, de nem ez a jellemző, a többség kitart eredeti szándéka mellett - mondja Csordás Ágnes. Ha ez a helyzet, akkor megkapják azt a hivatalos papírt, amellyel a kórházakban jelentkezhetnek az abortuszra, mellé pedig a csekket, melyet be kell fizetniük. A nők magukat akár a védőnői eljárás lefolytatása után is meggondolhatják: bár ez nem jellemző, de ha úgy adódik, és még nem kezdődött meg a beavatkozás, akár a műtőasztalról is leszállhatnak.
Ilyen beavatkozásokat nem minden orvos végez, ma már arra is lehetőség van, hogy világnézeti, vallási okokból a szakember akár el is zárkózzon előle. Viszont a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórházaknak akkor is kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel. - Az abortusz nem az orvos felelőssége, a döntés az anyáé, akit senki nem beszéli rá erre a műveletre, sőt - mondja dr. Vajda Miklós szülész-nőgyógyász.
Kell a józan ész
A szakorvos elsősorban meddő párokkal foglalkozik, így praxisában a terhességmegszakítás kérdése csak elvétve merül föl - évente csak maximum 3-4 esettel találkozik. Abortuszt nem is vállal, a hozzá fordulókat olyan kollégához irányítja, aki végez ilyesmit. - Valakinek muszáj elvégeznie ezeket a beavatkozásokat is, mert ha ez nem történne meg, akkor megnőne a nem megfelelő körülmények között végzett illegális magzatelhajtások száma. Emiatt sok haláleset is történne, mint ahogy ez történt annak idején, illetve történik ma is olyan országokban, ahol legálisan nem lehet terhességmegszakítást végezni - mondja Vajda doktor. Hogy az abortusz mennyire kényes kérdés, jól látszik abból, hogy ugyan a nőgyógyászok 90 százaléka végez ilyet is, olyan orvost nem sikerült szóra bírnunk, aki névvel is beszélne erről. Azt viszont mindegyikük kiemelte, hogy a fogamzásgátlásra , a felvilágosító munkára a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Ezáltal lehetne segíteni azt, hogy a jelenleginél kevesebb nő legyen kénytelen élni azzal a lehetőséggel, amelyet az abortusz jelent.
