Migrén: amit a kutatásokból tudunk

Ha olyan betegséggel van dolga az orvostudománynak, ami a népesség 8-12 százalékát érinti, nem meglepő, hogy évről évre napvilágot lát valamilyen újabb kutatási eredmény. Mit tudunk a migrénről? Címszavakban az elmúlt évek kutatásairól.

Genetikai összefüggések

A migrén és a genetika első összefüggésére derült fény 2010-ben, amikor is a kutatók több mint 50 ezer ember genetikai profilját vizsgálták, összehasonlítva a migrénben szenvedők adatait az egészségesekével.

A kutatás során egy apró DNS-variánsra figyeltek fel, amely körülbelül ötödével emeli a migrén kockázatát. Bár korábbi kutatások már találtak genetikai összefüggést a migrén szélsőséges, de ritkán előforduló típusait illetően, a betegség gyakori formáinak összefüggéseit azonban most mutatták ki először. A Nature Genetics online kiadásában publikált tanulmány eredményei reményt adnak arra, hogy új gyógyszerek fejlesztésével vissza lehet majd szorítani ezt a fájdalmas és költséges betegséget.

Botoxszal a migrén ellen?

Egy az Archives of Dermatology című lapban megjelent másik, 2010-es kutatás eredményei érdekes összefüggést mutattak ki a kozmetikai beavatkozások alkalmával használt botulinumtoxin (botox) és a migrén között, egészen pontosan azt, hogy a kezelés csökkentheti a préselő, satuszerű, illetve a szem szúró érzésével járó migrénes fejfájás gyakoriságát.

Az amerikai egészségügyi szervek 2010 októberében jóváhagyták a botox-injekció használatát a felnőtteknél előforduló krónikus migrén kezelésére. A massachusettsi Chestnut Hill bőrgyógyászai 18 beteget vizsgáltak, akik kozmetikai okokból részesültek botox-kezelésben (vagy tervezték a jövőben), illetve migrénes fejfájásra panaszkodtak. A beavatkozást követően meglepő módon 13 beteg számolt be javulásról, amit a kutatók azzal magyaráznak, hogy az injekciózás után módosulnak az idegrendszeri jelátviteli utak.

Ezt is tudjuk: ezért súlyosbítja fény a migrént

Egy vakokon végzett vizsgálat eredményei után immár az sem kérdés többé, hogy miért súlyosbíthatja a fény a migrént egyszerű fejfájásból hasogató fájdalommá - derült ki a Nature Neuroscience online kiadásában közzétett tanulmányból.

A Beth Israel Deaconess Központ kutatói két, migrénes betegből álló csoportot vizsgáltak. Az egyik, hatfős csoport tagjai teljesen vakok voltak, míg a másik, 14 tagú csoportba olyanok tartoztak, akik valamilyen degeneratív szembetegség következtében vesztették el látásukat. A kísérletek során - melyeket különféle fénybehatások mellett ezeken az embereken és egereken is elvégeztek - kiderült, hogy a fényérzékenység mechanizmusa meglepő módon a látóideget is érinti, így a felfedezés olyan gyógyszerek kísérleti lehetőségét nyithatja meg, amelyek a látóidegen keresztül az agyba futó útvonalat blokkolják, így enyhítve a migrénes betegek panaszait.

Migrént előidéző fehérje?

Úgy tűnik, az Iowa Egyetem kutatói is egy régóta megválaszolatlan kérdésre találták meg a választ egy kutatásuk során, jelesül hogy miért van az, hogy bizonyos emberek migrénesek, míg mások hallomásból is alig ismerik a gyötrő fejfájást.

A választ egy CGRP (Calcitonin Gene Related Peptide) nevű neuropeptid (az idegrendszert szabályozó) fehérje adta meg, mely valószínűleg a migrén kialakulásáért felelős. Korábban már számos kutatás igazolta, hogy a migrén során a CGRP szintje emelkedik a vérben, valamint hogy a CGRP szintjét csökkentő vagy a termelődését gátló kémiai anyagok csökkentik a migrénes fejfájás súlyosságát.

Az amerikai kutatók rájöttek, hogy egy "RAMP1" nevű kis fehérje játszik kulcsszerepet a CGRP idegsejteken kiváltott hatásának szabályozásában. A szakemberek az eredményeket nyugtázva úgy vélik, hogy a RAMP1 további vizsgálatával közelebb kerülhet az orvostudomány a migrénes fejfájás hátterében húzódó folyamatok "menetrendjének" megismeréséhez.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Késő délután melegfronti hatás érezhető, ami a frontérzékenyek számára kellemetlen tünetekkel járhat.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra