A tudósok olyan beültethető eszközt fejlesztettek ki, mely pontosan illeszkedik az agy felszínéhez. A technológia segítségével jobban lehet vizsgálni és kontrollálni a görcsrohamokat.
"Ezek az implantátumok képesek maximalizálni az elektródák és az agyszövet kapcsolatát, ugyanakkor minimalizálják az agykárosodást. Megfelelő platformot képesek nyújtani az epilepszia, a gerincvelő károsodásai és más neurológiai betegségek kezeléséhez" - nyilatkozta Dr. Walter Koroshetz, az amerikai Nemzeti Neurológiai Betegségek és Stroke Intézet vezetője. A tanulmány, melyet a Nature Materials című folyóiratban közöltek, bemutatja, hogy az ultravékony hajlékony eszköz hogyan képes az agyi aktivitás rögzítésére. A szerkezet pontosan annyit tud, mint a régebbi vastagabb társai, melyek hasonló elektronikával voltak felszerelve.
A legegyszerűbb agyi aktivitást vizsgáló eszköz a tűelektróda, mely mélyen behatol az agy állományába. Kifinomultabb formát képeznek a mikroelektródák, melyek tucatjával egy szilárd szilikonrácsra van rögzítve - ezek azonban nem követik az agy alakját.
Epilepsziás betegek esetében a roham kezdetét ilyen elektródákkal lehet jelezni, és új impulzusokkal a roham kivédhető. Gerincsérülteknél az új technológia képes érzékelni az agyi aktivitást, és az ingerületet közvetíteni az egészséges izmokhoz, vagy reagálni képes művégtagokhoz.
Dr. Brian Litt, a tanulmány egyik szerzője, a Pennsylvaniai Egyetem neurológus docense szerint céljuk olyan eszköz fejlesztése volt, mely tökéletesen illeszkedik, ugyanakkor kevéssé roncsolja a szövetet, és nem kelt gyulladást. Ennek megfelelően a puha eszköz elsüllyed az agy barázdáiban, és elnyúlik annak kerek felszínén.
Az implantátum 500 mikron vastagságú fémelektródákat tartalmaz - ötször vékonyabb, mint az emberi haj. Mivel az elektródák kevéssé merevek, kevesebb károsodást okoznak az agyállományban, ráadásul stabilabban is illeszkednek. Végül az idegsejtek nagyobb hálózatát lehet a segítségével vizsgálni.
A hajlékony szilikon kifejlesztésén és tesztelésén Dr. Litt munkacsoportja együttműködött az Illinois-i Egyetem és a Tufts Egyetem munkatársaival. A kutatók jelenleg hasonló eszközön dolgoznak, mely a szívet lenne képes vizsgálni, detektálva az abnormális szívveréseket.
A vizsgálatok egyenlőre állatkísérletes stádiumban vannak: az eszköz segítségével kezdetben altatott állatok agytevékenységét határozták meg, később éber állatok vizuális ingerre adott válaszát határozták meg. A jövőben sűrűbben elhelyezkedő elektródákat kívánnak alkalmaznak, növelve a vizsgálat felbontási készségét.
