Az őszi szeszélyes időjárás - amikor egyik nap kellemesen meleg van, másnap viszont esős, szeles az idő - kedvez a különféle légúti fertőzések terjedésének. A megfázással, köznapi nevén náthával járó kellemetlen tünetek, mint az orrfolyás vagy a tüsszögés, sokakat nem tartanak vissza attól, hogy közösségbe menjenek - mondván, ez csak egy kis megfázás -, ahol aztán villámgyorsan továbbadhatják a vírust másoknak. Idén ráadásul még mindig nehezített terepen mozgunk, a megfázás tüneteit ugyanis nem egyszerű megkülönböztetni a koronavírus-fertőzés lehetséges szimptómáitól, amelyek között szintén szerepel a köhögés, a láz, a fejfájás, a fáradékonyság és a torokfájás is.
Mit tehetünk, hogy ne fertőzzünk meg másokat?
Egyes becslések szerint egy átlagos felnőtt évente akár 3-4 alkalommal is szenvedhet megfázástól. Ezt azonban nem közvetlenül a hideg levegő okozza, mint ahogy sokan gondolják. Az őszi-téli időszakban megugró megfázásos esetek többségéért az orrnyálkahártya gyulladását előidéző rhinovírus és a respiratorikus szinciciális vírus (RSV) felelős. Ha immunrendszerünk valamiért nem kellően erős - és ebben szerepet játszhat a hideg okozta kihűlés, vagy a száraz levegő miatti orrnyálkahártya-kiszáradás -, akkor a kórokozók könnyebben bejuthatnak szervezetünkbe. A vírus aztán cseppfertőzéssel terjed tovább: beszéd, köhögés vagy tüsszentés, vagyis a fertőzött nyál- és orrváladék útján. Ha valaki megfázásra utaló jeleket, tüneteket észlel, azzal a tehet a legtöbbet magáért és a környezetéért, ha a tünetek elmúlásáig nem megy közösségbe. A náthás beteg ugyanis egészen addig fertőzőképes, amíg valamilyen váladékot - orrváladékot vagy köpetet - ürít.
Erősítsük immunrendszerünket
Az egészséges, jól működő immunrendszer a betegségek, így a nátha elleni legfőbb fegyverünk. Nem véletlenül tartja magát még mindig az a vélekedés, hogy "együnk sok vitamint, és akkor nem leszünk betegek". A helyzet azonban ennél összetettebb. Immunrendszerünk zavartalan működését számos tényező befolyásolja. A veleszületett, többnyire öröklődő immunhiányos állapotokkal az érintetteknek meg kell tanulniuk együtt élni, ám a külső, környezeti tényezők okozta negatív hatásokat le lehet küzdeni.
Ennek alapfeltétele, ha biztosítjuk és fenntartjuk az immunrendszerünk működéséhez szükséges optimális körülményeket. A kiegyensúlyozott, vitamindús zöldségekben, gyümölcsökben és rostokban gazdag táplálkozás, valamint a hiányállapotokat megelőzendő tudatos vitamin- és ásványianyag-pótlás ennek szerves része. Jó ha tisztában vagyunk vele, hogy immunrendszerünk számára nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű C-, D-, A- és E-vitamin. Ezek hiányában gyengül az immunvédelem, és fogékonyabbak lehetünk a különféle fertőzésekre. A rendszeres vitaminbevitel mellett a változatos táplálkozás is fontos: hogy szénhidrátot, fehérjét és zsírt egyaránt fogyasszunk, ezek adják ugyanis az energiát, amely immunrendszerünk számára is nélkülözhetetlen. Arra is ügyeljünk, hogy mindennap megfelelő mennyiségű folyadékot - nagyobb mennyiségben vizet, cukrozatlan gyümölcslevet vagy teát - igyunk, elkerülve a dehidratációt.
Pihenjünk eleget, ne sajnáljuk az időt a minőségi alvásra
Immunrendszerünknek - ahogy szervezetünk egészének - szüksége van a pihenésre, a regenerálódásra. Ehhez nem elég, ha naponta csak pár órát alszunk, és rendszertelenül esünk be az ágyba. Ahhoz, hogy ne legyünk fáradtak és kialvatlanok - mert ezek is fogékonyabbá tesznek bennünket a fertőzésekre -, minőségi alvásra kell törekednünk. Hogy zavartalan körülmények között, egyhuzamban és nyugodtan tudjunk pihenni. Az amerikai alváskutató intézet ajánlása szerint egy iskoláskorú, 6-13 év közötti gyerekeknek például napi 9-11 óra alvás ideális, míg egy átlagos felnőttnek napi 7-9 óra. Hatvanöt éves kor felett viszont már ennél kevesebb, napi 7-8 óra is elég lehet - egyéni szükséglettől függően. Ha tehetjük, napközben is szánjunk időt a pihenésre: ez lehet egy rövid séta a friss levegőn vagy egy 15-20 perces frissítő alvás.
Ne stresszeljünk, és mozogjunk sokat
Gyakran halljuk, hogy "a stressz megbetegít". Ez valóban így van, amennyiben tartósan fennáll. A krónikus stressz hatására felszabaduló adrenalin azonnal a szervekbe és izmokba áramoltatja a vért, ami számos betegség kialakulásának kockázatát növeli a szív- és érrendszeri problémáktól kezdve a gyomorproblémákon át a kedélybetegségekig. Ahogy immunrendszerünk védekezőképességét is gyengíti. Egy stresszes nap után nehezebben és nyugtalanabbul alszunk, ami miatt másnap fáradtak és törődöttek leszünk. És máris bekerülünk egy ördögi körbe, ahonnan nehéz szabadulni. A stressz levezetésére ideális a rendszeres testmozgás: sporttal nemcsak a felgyülemlett napi feszültséget vezethetjük le, de állóképességünket és immunrendszerünk ellenálló képességét is javíthatjuk.
Ne feledkezzünk meg a higiéniai szabályok betartásáról
A légúti megbetegedést okozó vírusok jellemzően cseppfertőzéssel terjednek, de nem csak az orrnyálkahártyán keresztül juthatnak be szervezetünkbe. A közös használatú tárgyak, eszközök felületére került nyál- vagy orrváladék is képes megbetegedést okozni, amennyiben szennyezett kezünket a szánkhoz emeljük. Éppen ezért fontos, hogy ügyeljünk a gyakori kézmosásra vagy kézfertőtlenítésre: ez a koronavírus-járvány negyedik hullámának kezdetén - és az influenzaszezonra készülve - egyébként is indokolt. Ahogy az is, ha lehetőség szerint igyekszünk tartani a megfelelő távolságot embertársainktól, és nem ódzkodunk a maszk használatától, különösen zárt térben. Az ugyanis nemcsak a koronavírustól, hanem a többi légúti megbetegedést okozó vírustól is hatékonyan megóvhat bennünket.
