„Az előzetes várakozásoknak megfelelően mind az izomtömege, mind a csonttömege nőtt, továbbá egyéb élettani funkciói is javultak azoknak a gerincvelősérült betegeknek, akiknek a rehabilitációjába a Rehabilitációs Klinikán (korábbi Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) robotvezérelt járássegítő technológiát, alsóvégtagi humán exoskeletont vontak be“ – mondta el az eszköz hatéves használatának tapasztalatait összefoglaló kutatás eredményeiről dr. Cserháti Péter klinikaigazgató.
Nagy lehetőségek a hadiipari eszközökben
Ahogy a Semmelweis Egyetem oldalán megjelent tájékozatóban olvasható, a részben a hadiiparból származó robotvezérelt terápiás eszközök nagymértékben képesek felgyorsítani és javítani a korai rehabilitációs folyamatot, amely egy gerincvelősérültnél akár 10-24 hónap is lehet.
Az alsóvégtagi, aktív robotikus eszközrendszerek – más néven alsóvégtagi humán exoskeletonok – bizonyos típusainak segítségével például még a teljesen harántbénult gerincvelősérültek is újra képessé válhatnak a további segítség nélküli járásra és lépcsőzésre. Ez pedig gyökeresen megváltoztathatja az ilyen sérülés következtében kerekesszékbe kényszerülők életét.
A folyamatos ülés, a kerekesszék kézzel történő hajtása számtalan, nagyon drágán és csak részben kezelhető egészségügyi komplikációhoz vezet, nem beszélve a páciensek pszichés állapotának romlásáról. Fiatal, egyébként egészséges, baleset következtében létrejövő gerincvelő-sérülteknél is kialakul a mozgáshiány miatt a csontritkulás, leépül az izomtömeg, az állandó nyomásnak kitett területeken súlyos, mély felfekvések keletkezhetnek, amelyek könnyen felülfertőződnek rezisztens baktériumokkal. A vállízület is túlterhelődhet és »elkophat« a kerekesszék hajtása miatt, amire a protézis csak részlegesen jelent megoldást, mert nem a kerekesszékes életmódra tervezték. És akkor a pszichés állapotról és egyéb belső szervi fizikai funkciózavarokról nem is beszéltünk. Ráadásul ezeknek a szövődményeknek a kezelése, az ellenálló baktériumokkal szemben eredményes antibiotikumok ára, a pelenka és az egyéb szükséges terápiás kiegészítők költsége miatt a rehabilitáció 10 hónapja irgalmatlan összegeket emészt fel”– magyarázta Cserháti doktor, kiemelve, hogy az alsó végtagi humán exoskeletonnal végzett járástréning megelőzheti ezen állapotok kialakulását azoknál a betegeknél, akik képesek a technológiai használatára.
Mi is pontosan ez az eszköz?
Az alsó végtagi humán exoskeleton lényegében egy olyan robot, amelyik egy külső vázban viszi a beteget. A robot a páciens hátán viselt hátizsákban lévő számítógép és akkumulátorok segítségével mozgatja és irányítja a csípők és a térdek magasságában felszerelt motorokat. Ez tehát egy „mesterséges járást” alakít ki olyan betegeknél, akik sérülésük miatt erre maguktól már nem képesek.
A gépbe egyébként különböző programokat tápláltak be, amelyek segítik a leülést, a felállást és a járást, valamint figyelik a páciens mozgását, és érzékelik az is, ha a beteg már fárad.
