Az arccsontokban összetett üregrendszer található. A köznyelvben többnyire csak arcüreggyulladásként emlegetett orrmelléküreg-gyulladás érintheti bármelyik itteni területet. A nyálkahártya gyulladásos duzzanata miatt az üregek elzáródnak, a termelődő váladék pedig felgyülemlik, mivel nem tud kiürülni. Emiatt alakulhatnak ki az olyan tünetek, mint a nyomó, feszítő fejfájás, amely köhögésre, lehajlása fokozódik, illetve a homlokba, a szemüreg felső részébe, vagy a szemek alatti részbe, esetleg akár a fejtetőre vagy a felső fogsorba is kisugárzó fájdalom. Szintén társulhat a panaszokhoz orrdugulás, orrfolyás, hátsó garatfali csorgás, köhögés, esetleg láz – foglalja össze lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Augusztinovicz Monika allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész, az Allergiaközpont – Prima Medica orvosa.
Mi okozhat arcüreggyulladást?
Akut megbetegedésként arcüreggyulladás leginkább valamilyen felső légúti fertőzés, például megfázás kapcsán jelentkezik, azaz az esetek többségében vírusfertőzés okozza. Hacsak nem alakul ki bakteriális felülfertőzés, a betegség 7-10 napon belül megszűnik. Mivel vírusfertőzés esetén nincs szükség antibiotikumra, így tüneti kezeléssel lehet a panaszokat enyhíteni: orrspray, szükség szerint fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő szedése, a túl száraz levegő párásítása a lakásban, tengervizes orrspray, illetve orrmosás segíthet. Ha viszont a probléma rendszeresen visszatér, vagy tartós arcüreggyulladás alakul ki, mindenképpen részletes kivizsgálás indokolt. Ilyenkor fel kell deríteni, van-e olyan kiinduló ok, amely miatt krónikussá válhatott a betegség. Előfordulhat ugyanis, hogy például allergiás reakció húzódik meg a háttérben.
Így okozhat tartós orrdugulást a poratka-allergia
„A poratka-allergia jellegzetessége, hogy kevésbé a klasszikus tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés tüneteit mutatja. Sokkal jellemzőbb rá a makacs orrdugulás” – mutat rá dr. Augusztinovicz Monika. „A légúti allergia következtében az orrnyálkahártya gyulladásban van, ami miatt bedugul az orrunk. Kezelés nélkül pedig a tartós orrdugulás, vagyis a gátolt orrlégzés, a melléküregek nem kielégítő szellőzése következtében visszatérő arcüreggyulladás léphet fel.”
A szakember elmondása szerint a poratka-allergia sokszor az ősztől tavaszig terjedő időszakban erősödik fel igazán, noha a poratka jelenléte nem évszakhoz kötött, egész évben jelen van a lakásban. Télen viszont sokkal több időt töltünk a lakásban, zárt térben, így nagyobb koncentrációban lélegezzük be az allergént. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a fűtési szezonban a lakásban jellemzően magasabb a páratartalom, kevesebbet szellőztetünk, és a meleg, párás levegő kedvez a poratkák elszaporodásának. A tartós orrdugulás, krónikus arcüreggyulladás okának természetesen alaposan utána kell járni, hiszen a poratka-allergián túl szóba jöhet a többi között orrpolip, orrsövény-ferdülés, refluxbetegség is.
Hogyan kezelhető a poratka-allergia?
Ha a vizsgálatok alapján bebizonyosodik, hogy valaki allergiás a poratkára (egészen pontosan a poratka ürülékére), akkor a szakorvos gyógyszeres kezelést javasolhat. „Poratka-allergia ellen antihisztamint és szteroidtartalmú orrspray-t írunk fel a tünetek csökkentésére. Jelentősen csökkentheti a panaszokat a poratka visszaszorítása is a lakótérben – a matracok rendszeres porszívózásával, az ágynemű minimum 60 fokon mosásával, gyakori portörléssel, a plüssjátékok mosásával vagy egy-két napra fagyasztóba helyezésével, légszűrő használatával. A tüneti kezelés mellett a tartós megoldást, oki kezelést nyújtó allergénspecifikus immunterápia lehetőségét is felajánljuk a betegnek. Ezzel a 3-5 éves kezeléssel ugyanis tartósan, akár 8-10 évre is meg lehet szüntetni a poratka-allergia tüneteit. Ha már következményesen kialakult az orrpolip, akkor műtétre is szükség lehet, de az allergia kezelését ez esetben is folytatni kell” – hangsúlyozza Augusztinovicz doktornő.
Az ismétlődő arcüreggyulladás, a tartós orrdugulás tehát sok esetben csak tünet, aminek a gyökérokát kell keresni. A feleslegesen szedett gyógyszerek, orrcseppek és a betegséggel járó rossz közérzet, fájdalom helyett, visszatérő panaszok esetén mindenképp javasolt tehát a szakorvosi kivizsgálás, poratka-allergia esetén pedig a tüneti és oki kezelés.