Megvédhet az ételallergia ellen az az új molekula, amelyet egereknél fedeztek fel brit kutatók. Az ételallergia a legsúlyosabb esetben életveszélyes anafilaktikus sokkot okozhat.
A betegség egyik legismertebb formája a mogyoró-allergia, amely ma már minden hetvenedik iskoláskorú gyereknél megfigyelhető.
Az ételallergiát egyelőre nem tudják gyógyítani; az egyetlen módszer az, ha a beteg kerüli a veszélyes élelmiszert, és a biztonság kedvéért mindig tart magánál adrenalin-injekciót. Rajtuk segíthet az interleukin-12 felfedezése.
Claudio Nicoletti és kollégái a brit Élelmiszerkutató Intézetben már korábban megfigyelték, hogy a fehérvérsejtek bizonyos típusai - az úgynevezett dendritikus sejtek - segítik az immunrendszert annak eldöntésében, "ellenséges behatolónak" minősítse-e az idegen sejteket, és megkezdje-e az antitestek termelését.
Allergiás egerek vizsgálatakor megállapították, hogy dendritikus sejtjeik a normálisnál tartósabbak, s emiatt túlreagálásra késztetik az immunrendszert.
A britek most ír kutatókkal együtt azt vizsgálják, hasonlóan működnek-e az emberi dendritikus sejtek is. Az első vizsgálatok szerint igen.
