Szteroid-fóbia
Sok laikus, ha meghallja a szteroid szót, megijed, talán, mert az illegálisan használt doppingok, erősítő-izomnövelő szerek jutnak eszébe, netán a formátlanná nyomorított NDK- sportolónők képe dereng fel a múltból... pedig szteroid sokféle van, és adott esetben, megfelelően adagolva nélkülözhetetlen, akár életmentő gyógyszer is lehet. Így például az asztma alapját képező gyulladás csökkentésére, ezzel együtt a tünetek, a rohamok megelőzésére különösen hatékonyak a szteroid gyógyszerek.
Szteroidok az asztma kezelésében
A szteroidok gátolják a gyulladást fokozó anyagok képződését, növelik a béta-receptorok érzékenységét. Ezek a készítmények nagyon fontosak az asztma kezelésében, mivel a megvastagodott nyálkahártyák krónikus gyulladását, ezzel a rohamok gyakoriságát illetve a tüneteket jelentősen csökkentik, növelik a fizikai terhelhetőséget, javítják a légzésfunkciót, és kedvezően befolyásolják az asztmás beteg életminőségét. Erős gyulladáscsökkentő szerekről lévén szó, szisztémás, vagyis az egész szervezetre ható kezelés esetében, tehát injekciós illetve tablettás formában alkalmazva több mellékhatással is számolni kellett. Azonban ezeket a gyógyszereket ma már lehetőség van közvetlenül a légutakba juttatni a különböző inhalációs technikák segítségével, jelentősen csökkentve ezzel a bejuttatandó gyógyszer mennyiségét és a nem kívánatos mellékhatások kockázatát. Mindezek miatt a mai modern asztma kezelés alapja az inhaláció (belégzés) útján bejuttatott folyamatos gyulladáscsökkentő terápia alkalmazása. Régebben csak a súlyos asztmában, a szisztémás kezelés kiváltására használták, de ma már a betegség enyhébb formájában, megelőző jelleggel is alkalmazzák.
Az inhaláció történhet spray (adagolós aerosol), porlasztott gyógyszeroldat formájában illetve a jelenleg legkorszerűbbnek tartott porbelégző készülékekkel. Ma már az akut roham kivételével a legtöbb esetben a szteroidtartalmú asztma elleni gyógyszereket belégzéssel juttatják a beteg tüdejébe, így a hatása lokális, intenzívebb, de a nemkívánatos mellékhatásai is elkerülhetők. Gyermekkorban például a napi 400 mikrogramm kortikoszteroid inhalációs formában bejuttatva hosszú távon sem jár olyan mellékhatásokkal, amelyekkel szisztémás módon alkalmazva számolni kellene. Így indokolatlan az az ellenérzés, fóbia, amely a szteroidokkal szemben meggyökeresedett a közvélekedésben.
Nézzünk szembe a félelmekkel!
A szteroid kezelés esetén a szisztémás alkalmazás jár a legtöbb mellékhatás lehetőségével. Ebben az esetben ugyanis az injekciós formában közvetlenül, a tablettás kiszereléssel a bélcsatornán keresztül felszívódva az egész szervezet véráramába bekerül a hatóanyag, és nem csak ott hat, ahol a gyulladás zajlik. Ezért a mai klinikai irányelv ajánlása szerint a lehető legkisebb adagú, szájon át adagolt kortikoszteroidot adják, maximális adagú inhalált szteroid mellett. A tartós szisztémás szteroid-kezelés lehetséges mellékhatásai (amelyek klinikailag nem bizonyítottak, de biokémiailag felvetődtek, így csak hosszú távú követéses vizsgálatokkal tisztázhatók megnyugtatóan): oszteoporózis, hipertónia, cukorbetegség, ulcus, súlynövekedés, szürkehályog, hypadrenia, bőratrófia, izomgyengeség.
Ezek a mellékhatások belégzéses vagy aeroszolos alkalmazás során nem jelentkeznek, mivel a szteroid a gyulladásgátló hatást helyileg, a légutak falában fejti ki. A tapasztalatok, nagyszámú beteg vizsgálata azt mutatja, hogy a terhesség alatt alkalmazott inhalatív szteroidok nem növelik a veleszületett magzati rendellenességek előfordulási arányát.
Ritkán, és enyhe formában jelentkezhetnek a helyi alkalmazás esetén is mellékhatások. Ilyen a szájpenész, a rekedtség, az irritatív tünetek, amelyek esélye jelentősen csökkenthető nagyobb toldalékrész alkalmazásával, illetve ha a belégzés után a beteg kiöblíti a száját, vagy ha ritkábban (napi egy, legfeljebb két alkalommal), de nagyobb adagokban biztosítják a számára szükséges gyógyszermennyiséget. Porbelégző esetében kevesebb az esélye a mellékhatásnak, mint aerosolos adagoló használatakor.
Gyermekek esetében a tartósan alkalmazott szteroid növekedésre gyakorolt hatását övezte a legtöbb aggodalom, ezek azonban nem igazolódtak. A Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet - amely Magyarország legnagyobb gyermek asztmacentruma - szakorvosainak tapasztalatai szerint gyermekkorban napi 400 mikrogramm kortikoszteroid inhalációs alkalmazása hosszú távon sem jár azokkal a mellékhatásokkal, melyek tablettában alkalmazva rövid idő alatt kialakulhatnak. A súlyos asztmás gyermekek növekedése valóban lelassul valamelyest (a kezelés első évében 1-1,5 cm a lemaradás), de ezért inkább maga a betegség, illetve a kezelés késői megkezdése a felelős, nem maga a kezelés. A végső testmagasságot azonban a 8-10 éves folyamatos kezelés sem befolyásolja.
Forrás: dr. Uhereczky Gábor: Asztmás a gyerekem (Springmed)
