A dohányfüst nemcsak annak az egészségét rontja, aki a cigarettát szívja, hanem a közelében lévő gyermekek szív- és érrendszere is kiszámíthatatlanul károsodik. A súlyos figyelmeztetés egy nagy nemzetközi orvoskongresszuson hangzott el az amerikai Colorado Springsben.
Az American Heart Association szívbetegségek megelőzésével foglalkozó tudományos ülésén tartotta John Bauer és munkacsoportja azt az előadást, amelyben beszámoltak legújabb vizsgálatukról. Arra voltak kíváncsiak, hogy a dohányos szülők közelében élő, gyakran még járni is alig tudó kisgyermekek szervezetében milyen kedvezőtlen változásokat idéz elő a füst beszívása.
Összesen 125 gyereket vizsgáltak, ezeknek fele 2-5 évesnél fiatalabb volt, a többiek életkora 9 és 14 év közé tehető. Ezek a gyermekek olyan lakásban éltek, ahol környezetükben valaki rendszeresen cigarettára gyújtott. A kutatók a gyerekek hajából meghatározták a nikotintartalmat, amelyet a dohányzó felnőtt embereknél már régóta tanulmányoztak és vérmintát is vettek olyan sejtek kimutatására, amelyek jelzik az erek belső felszínének az állapotát.
"A járni tanuló, még csak totyogó kicsik a legveszélyeztettebbek - mondta Bauer. Ezeknek az apróságoknak a vizsgálata azt mutatta, hogy mintegy 40 százalékukban a hajuk nikotintartalma megfelelt a rendszeres, erősen dohányzó felnőttek nikotinszintjének".
A munkacsoport a gyerekek véréből olyan gyulladásos jelzősejteket mutatott ki, amelyek arra a lassú gyulladásra utalnak, ami az évtizedek alatt kifejlődő érelmeszesedés lényege. Vizsgálták az úgynevezett endoteliális progenitor sejtek jelenlétét is, ezek a sejtek a verőerek - például a koszorúérrendszer - belső felszínének épségét jelzik. A dohányfüstnek kitett kicsik vérében ezeknek a sejteknek a száma is érkárosodás kezdetére utalt.
"A totyogó gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben, nem tudnak távolabbra menekülni vagy elhagyni a füsttel telt szobát, ráadásul sokkal gyorsabban, szaporábban lélegeznek, mint a kamaszok vagy a felnőttek" - hangzott el az előadásban.
Ezzel magyarázható, hogy a járni kezdő gyerekek hajának nikotinszintje csaknem négyszerese volt annak, amit a kamaszok hajában mértek. Az is elhangzott, hogy ezek a gyerekek nagyobb veszélyben vannak, mint maguk a felnőtt dohányosok. A cigarettára gyújtó felnőtt általában valamilyen filteren keresztül szívja a füstöt, míg a mellette botladozó kisgyerek rosszabb füstöt kénytelen belélegezni, mint a cigarettázó apuka vagy anyuka.
Arra már korábban is voltak vizsgálati adatok, hogy a passzív dohányzásnak jelentős kockázata a légzőszervi károsodás: a füstös környezetben felnövő gyerekek között sokkal gyakoribb az asztma és egyéb tüdőbetegség, mint azokban a családokban, ahol senki sem dohányzik.
A most bemutatott eredmények azt jelzik, hogy a szív- és érrendszert is rontja a passzív dohányzás, már a legkorábbi gyermekkortól kezdve. Azt még nem lehet megmondani, mennyi idő alatt és milyen mértékben tűnik el a gyerekek szervezetéből ez a kedvezőtlen behatás, ha más környezetbe kerülnek, de igen fontos lenne, hogy minél kevesebb gyerek induljon neki a felnőttkornak ilyen veszélyes bevezető időszak után.
